Börtönt kérnek az AI-val végrehajtott többmillió dolláros streamcsalás elkövetőjére

Legalább 46 hónapos börtönbüntetést kérnek az ügyészek Michael Smithre, aki mesterséges intelligenciával generált zenék és automatizált botok segítségével éveken keresztül manipulálta a streamingplatformok lejátszási adatait. Smith korábban bűnösnek vallotta magát egy wire fraud, vagyis elektronikus kommunikáció felhasználásával elkövetett csalás vádpontjában.

Az ügyészség szerint Smith „kifinomult, többágú csalási rendszert” épített fel, amelynek segítségével olyan jogdíjakat szerzett meg, amelyek egyébként más dalszerzőkhöz és jogtulajdonosokhoz kerülhettek volna. A rendszer legalább 2017-től működött, és végül több mint 8 millió dollár bevételt termelt Smith számára.

A módszer egyik kulcseleme a mesterséges intelligencia volt. Smith több ezer zeneszám előállításához használt AI-eszközöket, majd botok segítségével folyamatosan streamelte ezeket. A manipulált felvételek így összesen több milliárd lejátszást gyűjtöttek olyan nagy szolgáltatásokon, mint a Spotify és az Apple Music.

Smitht 2024-ben tartóztatták le, majd 2026 márciusában bűnösnek vallotta magát. A megállapodás részeként beleegyezett abba is, hogy több mint 8 millió dollárnyi, a rendszerrel megszerzett jogdíjat visszafizet.

A wire fraud vádpont ebben az ügyben legfeljebb ötéves szabadságvesztést jelenthet. A szövetségi büntetéskiszabási irányelvek alapján 46–57 hónapos börtönbüntetés jöhet szóba, miközben a pártfogó felügyelet ennél lényegesen enyhébb, nagyjából 24 hónapos ítéletet javasolt.

Smith védelme azt szeretné elérni, hogy egyáltalán ne szabjanak ki letöltendő börtönbüntetést. Érvelésük szerint a rendszer lényegében „áldozat nélküli” bűncselekmény volt, az egyes előadókra és dalszerzőkre jutó tényleges veszteség pedig elhanyagolható.

Az ügyészek határozottan vitatják ezt az értelmezést. Álláspontjuk szerint a mesterségesen létrehozott streamekkel megszerzett pénz olyan jogdíjbevételt jelentett, amelyből a valódi zenék alkotói és jogtulajdonosai részesülhettek volna. Külön kiemelték a sokszor alulfizetett zenészek és dalszerzők helyzetét, akiknek bevételeit szerintük közvetlenül érinti a streamingrendszer manipulálása.

Az ügyészség szerint az ítéletnek elrettentő hatással is kell rendelkeznie. Úgy vélik, egy túl enyhe büntetés azt az üzenetet küldené, hogy a nagy léptékű streamingcsalásnak nincs komoly következménye, miközben az AI és az automatizáció egyre könnyebbé teszi hasonló rendszerek kiépítését.

Smith ügye ezért jóval túlmutat a több mint 8 millió dolláros összegen. Az eljárást az Egyesült Államok első, AI segítségével végrehajtott streamingcsalás miatt indított büntetőügyeként kezelik, így az ítélet fontos precedenst teremthet arra, hogyan reagál az amerikai igazságszolgáltatás a mesterséges intelligencia és a streamingmanipuláció összekapcsolására.