Az AI-boom egyelőre nem hozott látványos profitot az amerikai nagyvállalatok többségének

Az amerikai vállalatok hatalmas összegeket költenek mesterséges intelligenciára, a széles körű pénzügyi eredmény azonban egyelőre elmarad a várakozásoktól. Az Apollo Global Management vezető közgazdásza, Torsten Slok október 24-én közzétett elemzésében arra jutott, hogy a technológiai szektoron kívül sem az egy alkalmazottra jutó árbevételben, sem a profitmarzsokban nem látszik érdemi javulás. Az elemzés az S&P 500 technológiai szektor által dominált legnagyobb AI-szereplőit külön kezeli, és a fennmaradó 493 vállalat teljesítményét vizsgálja.

Az úgynevezett S&P 493 esetében az egy munkavállalóra jutó árbevétel lényegében stagnált, miközben a profitmarzsok sem mutatnak olyan emelkedést, amely egyértelműen az AI bevezetéséhez lenne köthető. Ezzel szemben a Magnificent Sevenként emlegetett nagy technológiai vállalatoknál az egy főre jutó bevétel 2022 óta nagyjából 550 ezer dollárról közel 800 ezer dollárra emelkedett, és a marzsok is javultak. Az Apollo szerint azonban ez a különbség éppen azt mutatja, mennyire koncentrált jelenleg az AI gazdasági hatása.

Slok szerint a technológiai óriások eredményeit nem lehet automatikusan kivetíteni az amerikai vállalatok egészére. A kisebb vagy hagyományosabb iparágakban működő cégek ugyanis jelentős összegeket fordítanak infrastruktúrára, modellek használatára és kapcsolódó fejlesztésekre, miközben ezek a kiadások egyelőre nem jelennek meg magasabb bevételben vagy profitban. Az Apollo ezért arra figyelmeztet, hogy a vállalati Amerika jelentős része egyre inkább költségként, nem pedig közvetlen növekedési forrásként tekint az AI-ra.

A termelékenységi adatok sem támasztják alá egyelőre az AI-forradalom legerősebb ígéreteit. Az Apollo által idézett teljes tényezőtermelékenységi mutatóban nincs olyan gyorsulás, amely egyértelműen a mesterséges intelligencia elterjedéséhez kapcsolódna. Ez nem jelenti azt, hogy az AI-nak nincs gazdasági hatása, inkább azt, hogy a technológia eddigi eredményei még nem fordultak át az amerikai gazdaság egészében mérhető termelékenységi ugrássá.

A helyzetet az is árnyalja, hogy miközben az AI-infrastruktúrába irányuló beruházások folyamatosan nőnek, a technológiai szektoron kívül több vállalat költségcsökkentéssel és létszámleépítésekkel próbálja finanszírozni az új rendszerek bevezetését. Így egyelőre nehéz megmondani, hogy egyes cégeknél a kisebb létszám miatt javuló hatékonyság valóban az AI eredménye-e, vagy egyszerűen más vállalati döntések hatását tükrözi.

Slok szerint az egyik alapvető probléma, hogy az üzleti teljesítményhez nem elegendő a gyors információfeldolgozás. Az AI kiválóan működhet számítási és elemzési feladatokban, a vállalati döntések jelentős része azonban kontextust, felelősségvállalást, bizalmat, szervezeti kultúrát, íratlan szabályok ismeretét és etikai mérlegelést igényel. Ezek pedig közvetlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét, bevételeit és végső soron a profitmarzsát.

A következő időszak egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy az egyre olcsóbbá váló AI-modelleket a hagyományos vállalatok képesek-e valódi üzleti eredménnyé alakítani. Az Apollo elemzése szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ez széles körben megtörtént volna. A technológia árának csökkenése önmagában még nem garantálja, hogy a vállalatok több pénzt keresnek majd vele.

Az AI gazdasági történetének következő szakasza így nem feltétlenül a modellek teljesítményéről szól majd, hanem arról, hogy a technológiát használó cégek mit tudnak kezdeni vele a mindennapi üzleti működésben. Az Apollo szerint éppen az S&P 493 teljesítménye mutathatja meg, hogy a mesterséges intelligencia valóban széles körű termelékenységi fordulatot hoz-e, vagy egyelőre főként azoknak a technológiai vállalatoknak kedvez, amelyek maguk építik az AI-infrastruktúrát.