Nem áll meg 25 évesen: az agy fejlődése a harmincas évekig tart

Széles körben elterjedt nézet, hogy az emberi agy 25 éves korra teljesen kifejlődik. A legfrissebb kutatások azonban árnyaltabb képet rajzolnak: az agyi érés nem egyetlen életkorhoz köthető, hanem hosszabb, évtizedeken át tartó folyamat.

A frontális lebeny késői érése

Az agy frontális lebenye – amely a tervezésért, a döntéshozatalért és az ítélőképességért felel – valóban a később érő területek közé tartozik. Korábbi vizsgálatok szerint ezek a régiók akár húszéves korig is fejlődnek, ám ez nem jelenti azt, hogy ezt követően lezárulna a változás.

A modern képalkotó eljárásokkal végzett tanulmányok arra utalnak, hogy a fejlődés finomabb, kevésbé látványos szakaszai ezt követően is folytatódnak.

Kapcsolatok épülnek a harmincas évekig

Különösen figyelemre méltó az agyi fehérállomány szerepe, amely az idegsejtek közötti kommunikációs útvonalakat biztosítja. Újabb eredmények szerint ezek a kapcsolatok 9 és 32 éves kor között is aktívan formálódnak.

Ez azt jelenti, hogy az agy még a harmincas évek elején is képes új összeköttetések kialakítására. Ebben az életkorban ugyanakkor már kevésbé az intenzív építkezés, inkább a stabilizálás és a finomhangolás kerül előtérbe.

Hosszú távú fejlődés, tudatos támogatással

Az agy fejlődése tehát nem egy éles határhoz kötődik. A fiatal felnőttkor az alapok megerősítésének időszaka, a harmincas évek pedig inkább a rendszerek csiszolásáról szólnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy az agyi plaszticitás – az alkalmazkodóképesség – életmódbeli tényezőkkel is támogatható. Az olvasás, a rendszeres testmozgás és a tartósan alacsony stressz-szint mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idegrendszer rugalmas maradjon.

A tudomány mai állása szerint tehát az agy nem zár le egy korszakot 25 évesen – inkább új szakaszba lép, amelyben a fejlődés tovább folytatódik, csak más hangsúlyokkal.