Az AI már elárasztotta a streaminget – de szinte senki nem hallgatja

Van egy szám, amelynél érdemes megállni az AI-zene körüli vitában: a Deezer 2026 júniusában már közel napi 90 ezer teljesen mesterséges intelligenciával generált számot fogadott. A csúcsnapokon ezek adták az összes új feltöltés több mint felét.

Ez még a generatív zene tempójához mérve is rendkívüli növekedés. A Deezer 2025 januárjában körülbelül napi 10 ezer AI-trackről számolt be. Novemberre már 50 ezer körül járt a mennyiség, 2026 júniusában pedig megközelítette a 90 ezret. Vagyis másfél év alatt nagyjából kilencszeresére nőtt a teljesen AI-generált zenék napi beáramlása.

Más szolgáltatóknál nincs ugyanilyen részletes idősor, de a rendelkezésre álló adatok hasonló irányt mutatnak. Oliver Schusser, az Apple Music alelnöke áprilisban azt mondta, hogy a platformhoz havonta beérkező zenék több mint harmada már 100 százalékban AI-generált. A Spotify pedig arról számolt be, hogy 12 hónap alatt több mint 75 millió spamgyanús felvételt távolított el. Fontos különbség, hogy ez utóbbi szám nem azonos 75 millió bizonyítottan AI-generált dallal: a spam kategóriájába tömeges feltöltések, duplikációk és más manipulációs technikák is beletartoznak.

A kínálat növekedését azonban egyelőre egyáltalán nem követi hasonló hallgatói kereslet.

A Deezer adatai szerint a teljesen AI-generált zene mindössze az összes stream 1–3 százalékát adja. Az Apple Musicnál ez az arány 0,5 százalék alatt van. A Spotify globális artist-, marketing- és policyvezetője, Sam Duboff júliusban úgy fogalmazott, hogy a teljesen AI-generált, ipari mennyiségben előállított zenék részesedése a hallgatásból „jóval egy százalék alatt” marad.

Ez az ellentmondás jelenleg fontosabb lehet, mint önmagában az AI-trackek száma. A generálás költsége és ideje drasztikusan csökkent, ezért a kínálati oldalon gyakorlatilag megszűnőben van a természetes korlát. Zenét előállítani egyre könnyebb, figyelmet szerezni viszont nem lett könnyebb. A két görbe így egymástól teljesen eltérő irányba mozog.

A csalás tovább torzítja a képet. A Deezer szerint 2025-ben a teljesen AI-generált zenékhez tartozó streamek akár 85 százaléka manipulált volt. Emiatt a platform ezeket a lejátszásokat kizárja a jogdíjfizetésből, az AI-ként azonosított zenéket pedig nem engedi be algoritmikus ajánlásaiba és szerkesztett playlistjeibe. Idén további szigorításként megkezdte azoknak az AI-trackeknek az eltávolítását is, amelyek streamingcsaláshoz kapcsolódnak, vagy legalább fél éve egyetlen lejátszást sem kaptak.

Ez azonban még mindig elsősorban a jelenlegi problémára adott válasz. A hosszabb távú kérdés érdekesebb: mi történik, ha a zene generálásának határköltsége gyakorlatilag nullára esik?

Ebben a helyzetben már nem feltétlenül azért készülne rengeteg AI-zene, hogy valaki Spotify-jogdíjat szedjen utána. A következő lépcső az lehet, amikor nincs is szükség hagyományos értelemben vett „dalokra”. Egy rendszer valós időben generálhat zenét az adott ember hangulatához, napszakához, pulzusához, tevékenységéhez vagy korábbi hallgatási szokásaihoz. Nem egy tízmillió embernek szánt sláger versenyezne más dalokkal, hanem tízmillió ember kaphatna tízmillió különböző zenét.

Ha ez bekövetkezik, nem feltétlenül maga a zene veszít az értékéből. Inkább a felvétel mint szűkös kulturális termékkerülhet nyomás alá. Egy végtelenül generálható hanganyag olyan háttér-infrastruktúrává válhat, mint ma egy személyre szabott feed: folyamatosan rendelkezésre áll, de egyre kevesebb ok van arra, hogy önmagában birtokoljuk vagy különleges tárgyként kezeljük.

És itt fordulhat meg a jelenlegi zeneipari logika. Minél olcsóbbá válik a reprodukálható és generálható zene, annál értékesebb lehet az, amit nehéz reprodukálni: egy konkrét előadó, egy fizikai helyszín, egy meghatározott este, egy közönség és egy megismételhetetlen pillanat.

Egy modell létrehozhat tízezer új számot, de ugyanazt a koncertet nem lehet kétszer megtartani. Generálhat hibátlan éneket, de egy élő előadásban félrecsúszó hang jelentése abból fakad, hogy valóban ott és akkor történt. Ebben az értelemben az AI-zene terjedése paradox módon nem feltétlenül az élőzene értékét csökkenti – akár tovább növelheti azt.

Hasonló változás már az algoritmikus streaming előtt elkezdődött. A közös rádiós és televíziós slágerek kulturális dominanciája gyengült, miközben a személyre szabott ajánlórendszerek egyre több párhuzamos zenei világot hoztak létre. A generatív AI ennek lehet a szélsőséges folytatása: nemcsak más dalokat ajánl mindenkinek, hanem végül külön dalokat is készíthet mindenkinek.

A mai vita ezért jogosan szól botokról, streamingfarmokról, szerzői jogokról és a jogdíjalap felhígulásáról. Ezek nagyon is valós problémák. De a közel 90 ezer napi Deezer-feltöltés egy mélyebb változás előjele is lehet: először kerültünk olyan helyzetbe, amikor a zene előállításának kapacitása lényegében gyorsabban növekedhet, mint az emberiség zenehallgatásra fordítható ideje.

Ha ez a folyamat folytatódik, az AI nem feltétlenül „öli meg” a zenét. Inkább átrendezheti, hogy miért vagyunk hajlandók fizetni. A végtelenül reprodukálható hang olcsóbbá válhat, miközben felértékelődik az, ami továbbra is véges: egy terem, egy előadó, egy közönség és egy pillanat, amely pontosan ugyanúgy soha többé nem történik meg.

Korábbi kapcsolódó cikkeink

A OneMusic nemrég részletesen bemutatta az iparág új Streaming Integrity Initiative programját, amely már a terjesztési lánc elején próbálja megfogni a streamingcsalást és az ipari méretű manipulációt.

A Spotify 75 millió eltávolított spamgyanús trackje jól mutatja, milyen méretűvé vált a tömeges, alacsony értékű feltöltések problémája – ugyanakkor fontos, hogy a platform ezeket nem mind teljesen AI-generált zeneként azonosította.

A Deezer gyorsan növekvő AI-katalógusáról korábban is írtunk: akkor a teljesen generált zenék még a napi feltöltések közel felét tették ki. Azóta az arány átlépte az 50 százalékot.

Az Apple Music eközben a streamingcsalások pénzügyi oldalán szigorított: 2025-ben kétmilliárd csalásgyanús lejátszást semlegesített.