Billy McFarland fesztiválja tényleg megvalósult

Billy McFarland neve örökre összeforrt a 2017-es Fyre Festival botrányával, amely a modern rendezvényszervezés egyik legkínosabb kudarcává vált. A félresikerült „Fyre Fest 2” bejelentés és a négyéves börtönbüntetés csalás miatt sokak szemében végleg lezárta az ő történetét a fesztiváliparban. A legtöbben biztosra vették, hogy a trópusi luxusbulik korszaka számára végleg véget ért.

Ehhez képest McFarland most újra próbálkozott, és szombat este Hondurasban, Roatán szigetén egy valóban megvalósult zenei fesztivált szervezett. Az esemény a PHNX nevet kapta, ami egyértelmű utalás a hamvaiból feltámadó főnixre. A mostani rendezvény tudatosan szakított a korábbi ígéretek túlzásával: nem voltak luxusvillák, nem voltak celebmodellek, és nem került elő a hírhedtté vált „sajt szendvics” sem. Ami viszont volt: valódi színpad, működő világítás, rendes mosdók és tényleges fellépők.

A fesztivál fő attrakciója French Montana volt, mellette színpadra lépett Bobby Shmurda és Slim Jxmmi is. A legfontosabb különbség a Fyre-korszakhoz képest, hogy az előadók megkapták a teljes gázsijukat, és elégedetten távoztak, ami önmagában is komoly mérföldkő McFarland számára.

A közönség körülbelül száz főből állt, a hangulat pedig leginkább egy tengerparti egyetemi házibulira emlékeztetett. Voltak ugyan áramkimaradások és kissé kínos pillanatok, amikor az előadók próbálták felrázni a visszafogott tömeget, de összességében nem történt semmi olyan, ami botrányba fullasztotta volna az estét.

Talán a legbeszédesebb jel, hogy a fesztivált nem követte sem rendőrségi ügy, sem jogi következmény, sem médiabotrány. Bár a PHNX messze nem volt iparági szinten grandiózus esemény, McFarland mégis elérte azt, ami korábban nem sikerült: a rendezvény valóban lezajlott, a közönség nem maradt ellátatlanul, és a fellépők nem maradtak fizetés nélkül.

A PHNX így nem egy diadalmenet, hanem inkább visszafogott, óvatos újrakezdés lett. Hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy Billy McFarland valaha visszanyerje a szakma bizalmát, az továbbra is kérdés. Egy azonban biztos: ezúttal nem ígért irreális csodát – és pontosan ezért ezt a fesztivált már nem lehetett kudarcnak nevezni.