Tárgyalásra megy az MLC és a Pandora jogdíjpere

Újabb fontos fordulat történt a Mechanical Licensing Collective és a Pandora 2024 óta tartó jogvitájában. Eli J. Richardson, Tennessee középső körzetének szövetségi bírája elutasította mindkét fél összefoglaló ítélet iránti kérelmét, így a vita – megállapodás hiányában – teljes bizonyítási eljárásban folytatódhat. A bíróság ezzel még nem döntött arról, hogy az MLC vagy a Pandora értelmezése helyes.

A per központi kérdése a Pandora Free jogi besorolása. Az MLC szerint a reklámokkal támogatott szolgáltatás olyan interaktív funkciókat kínál, amelyek miatt mechanikai jogdíjfizetési kötelezettség vonatkozik rá. Ezek közül az egyik legfontosabb a Sponsored Premium Access: a felhasználó egy videóhirdetés megtekintésével 30 perces időszakra igény szerinti lejátszási lehetőségeket oldhat fel.

A Pandora nem vitatja, hogy ezekre a Premium Access időszakokra mechanikai jogokat kell biztosítania – állítása szerint ezt meg is teszi. A valódi vita arról szól, hogy ezek a funkciók interaktívvá teszik-e a teljes ingyenes Pandora Free szolgáltatást. Az MLC szerint igen, míg a Pandora úgy érvel, hogy alapvető rádiós szolgáltatása továbbra is non-interactive webcasting, ezért a teljes ingyenes hallgatásra nem terjedhet ki ugyanaz a mechanikai jogdíjkötelezettség.

Mindkét fél februárban próbálta tárgyalás nélkül eldönteni az ügyet. Richardson bíró azonban a benyújtott anyagot rendkívül terjedelmesnek találta: 263 dokumentum és közel 7000 oldal került elé. Végzésében „corpulent”, vagyis lényegében túlméretezett iratanyagról írt, és arra jutott, hogy annak részletes feldolgozása után is nagy valószínűséggel maradnának olyan ténykérdések, amelyekről az esküdtszéknek kellene döntenie.

A bíró érvelésének lényege szerint már önmagában beszédes, ha a feleknek több száz dokumentumra és több ezer oldalra van szükségük annak bizonyításához, hogy nincs valódi tényvita. Richardson ezért hatékonyabbnak látta, hogy a bizonyítékokat egy tárgyaláson vizsgálják meg, ahelyett hogy jelentős bírósági erőforrásokat fordítana a két összefoglaló ítéleti indítvány teljes körű elemzésére.

A döntés ugyanakkor nem jelent automatikus győzelmet az MLC számára. A kollektíva továbbra is bizonyítani kívánja, hogy a Pandora Free funkciói a szerzői jogi törvény értelmében interaktív szolgáltatássá teszik a platformot. A Pandora ezt vitatja, és korábban „egyértelműen és félreérthetetlenül tévesnek” nevezte az MLC álláspontját, miközben a kollektíva jogérvényesítési szerepét is támadta. A végső felelősségről most még nem született döntés.

Az ügynek azért lehet szélesebb zeneipari jelentősége, mert a besorolás közvetlenül meghatározhatja, milyen mechanikai jogdíjak járnak a dalszerzőknek és zeneműkiadóknak az ingyenes streaming után. Tárgyalási időpont egyelőre nincs kitűzve, és továbbra is lehetséges, hogy az MLC és a Pandora egyezséggel rendezi a vitát, mielőtt az ügy az esküdtszék elé kerülne.

A Pandora anyavállalata, a SiriusXM más jogdíjfronton is pereskedik: a SoundExchange külön eljárásban támadta a SiriusXM jogdíjszámítását, ám ez nem ugyanazt a jogi kérdést érinti, mint az MLC Pandora elleni pere. Hasonlóképpen külön kezelendő az MLC Spotify elleni ügye is, ahol a vita elsősorban a Premium előfizetés zene és hangoskönyv kombinációját tartalmazó bundle-ként történő besorolása körül zajlik.

Korábban írtunk róla

A OneMusic februárban már részletesen bemutatta a Pandora és az MLC vitáját, amikor mindkét fél összefoglaló ítéletet kért. Az akkori kérelmek mostani elutasításával az ügy következő szakasza már a bizonyításról és – egyezség hiányában – a tárgyalásról szól.