BMG: 515 millió dolláros bevétel és rekordköltés zenei jogokra

A BMG nem egyszerűen több zenét akar eladni. Egyre nagyobb darabot akar birtokolni abból, amit a világ hallgat. A Bertelsmann zenei leányvállalata 515 millió dolláros bevétellel zárta 2026 első felét, miközben történetének legerősebb első féléves zenei jogi befektetési időszakát hozta össze.

A számok különösen érdekes pillanatban érkeznek. A vállalat a Concorddal tervezett egyesülés lezárására készül, vagyis a mostani eredmények lényegében azt mutatják meg, milyen állapotban érkezik a BMG a következő, jóval nagyobb vállalati korszak küszöbére.

A 2026 első két negyedévét lefedő 515 millió dolláros – mintegy 444 millió eurós – árbevétel 4,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Organikusan még gyorsabb, 8,1 százalékos volt a növekedés.

Az operatív EBITDA 147 millió dollárra, nagyjából 127 millió euróra emelkedett. A marzs eközben közel 29 százalékon maradt, vagyis a BMG úgy tudott növekedni, hogy közben nem engedett érdemben a működés jövedelmezőségéből.

A streaming továbbra is fontos motor. Az alaptevékenységhez tartozó, előfizetéses recorded music streaming bevételek magas egyszámjegyű növekedést produkáltak az első félévben.

De a BMG számaiból egyre világosabban látszik, hogy a cég történetének középpontjában nem pusztán a lemezeladás vagy a streaming áll.

A Bertelsmann féléves jelentése szerint 486 millió dollár – körülbelül 419 millió euró – érkezett a jogok és licencek kategóriájából. Ehhez képest a saját termékek és merchandise 27 millió dolláros, nagyjából 23 millió eurós bevétele már jóval kisebb szelet.

Ez a különbség szépen megmutatja, mivé vált a modern BMG.

A társaság egyszerre működik kiadóként, publishing szereplőként és egyre agresszívebb zenei IP-befektetőként. Egy sikeres katalógus pedig hosszú éveken keresztül termelhet pénzt streamingből, rádiós felhasználásból, filmekből, reklámokból, játékokból és más licencmegállapodásokból.

Ezért érdekesebb a féléves jelentésben az, hogy mit vásárolt a BMG, mint az, hogy hány pólót adott el.

A vállalat Jelly Roll, a Fuji Music Group és a Jet zenéihez kapcsolódó jogügyletekkel erősítette portfólióját. Ezekkel 2026 első hat hónapja a BMG történetének eddigi legnagyobb első féléves zenei jogi befektetési időszaka lett.

A tempó nem most gyorsult fel.

2021 óta a BMG összesen mintegy 1,9 milliárd dollárt, vagyis körülbelül 1,6 milliárd eurót fordított zenei katalógusokra és szellemi tulajdonra. Ez már nem alkalmi katalógusvásárlás, hanem hosszú távú stratégia.

A földrajzi számok közben azt mutatják, hogy az Egyesült Államok továbbra is a vállalat legfontosabb piaca, a teljes bevétel nagyjából felével.

Európában azonban van mozgás.

Az Egyesült Királyság 9 százalékos növekedéssel 58 millió dollárra jutott. Ennél is gyorsabban bővült az „egyéb európai országok” kategóriája – amely nem tartalmazza Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot –, ahol 13 százalékos emelkedés után 101 millió dolláros bevételt jelentettek.

A féléves beszámoló egyik legérdekesebb része ugyanakkor az, amiről a BMG nem beszél részletesen.

A generatív mesterséges intelligencia körül jelenleg alapjaiban formálódik át a zeneipar és a technológiai cégek viszonya. Ehhez képest a beszámoló nem tér ki külön a Sunóval kötött licencmegállapodásra, és a generatív AI sem kap hangsúlyos szerepet.

Az AI ettől még jelen van a vállalat működésében, csak más megközelítésben.

Thomas Coesfeld vezérigazgató szerint a technológiát ma már széles körben használják a BMG-nél annak érdekében, hogy jobban szolgálják az előadókat és a jogtulajdonosokat. Az AI-t többek között a rajongók elérésére, a működési hatékonyság javítására és a katalógusok jobb aktiválására vetik be.

Ez utóbbi különösen fontos kifejezés.

Ha egy vállalat közel kétmilliárd dollárt költ zenei jogokra, nem elég megszereznie őket. Folyamatosan új bevételi lehetőségeket kell találni hozzájuk: új közönséget, új platformokat, új licencpartnereket és olyan régebbi dalokat, amelyek megfelelő pillanatban ismét életre kelthetők.

Ebben az AI már nem feltétlenül zenét ír. Adatot elemez, közönséget keres és segít eldönteni, melyik katalógus melyik darabját érdemes újra mozgásba hozni.

A háttérben mindezt a BMG Next program fogja össze. A vállalat ezzel egy fókuszáltabb, digitális elsőségű és nyereségesebb működésre áll át, miközben Coesfeld szerint továbbra is az a cél, hogy hosszú távon legyen elegendő tőkéjük előadókba, dalszerzőkbe és zenei jogokba fektetni.

A 2026-os első félév alapján ehhez jelenleg megvan a pénzügyi alap.

A BMG növekszik, közel 29 százalékos operatív EBITDA-marzsot tart, és rekordtempóban vásárol zenei IP-t. Mindezt közvetlenül egy olyan tranzakció előtt, amely a Concorddal együtt még nagyobb szereplőt hozhat létre a független zeneiparban.