Mégsem jön azonnal a brit jegyüzér-stop – csalódott a zeneipar Starmerék új terve miatt

Hiába ígért gyors fellépést Keir Starmer, a brit kormány egyelőre csak tervezeti szinten jelentette be a jegyüzérkedés visszaszorítását célzó új csomagot. A május 13-i királyi beszédben bemutatott Draft Ticket Tout Ban Bill ugyan komoly szigorításokat vetít előre, a zeneipar szereplői szerint azonban a „draft” státusz azt jelenti, hogy a reform akár évekre is elhúzódhat.

A bejelentés különösen azért keltett csalódást, mert Starmer a múlt héten még arról beszélt, hogy a kormány „végleg leszámolna a jegyüzérekkel”, és „amint lehet”, lépéseket tesz a rajongók védelmében. Az NME-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a kreatív szektort védeni kell, és a koncerthelyszíneknek nemcsak túlélniük, hanem fejlődniük is kell.

A tervezet célja a kormány szerint, hogy „szétverje a jegyüzérek üzleti modelljét”, javítsa a valódi rajongók hozzáférését az elsődleges jegyértékesítéshez, és visszaszorítsa az irreálisan túlárazott másodpiaci jegyeket.

A csomag több jelentős változást is tartalmazna. Illegálissá válna a névérték feletti továbbértékesítés, plafont kapnának a szolgáltatási díjak, tiltott lenne a megengedett mennyiségen felüli jegyárusítás, emellett a viszonteladói platformokra is új kötelezettségek vonatkoznának. A Competition and Markets Authority bírságolási jogkörei szintén erősödnének.

A szakma ugyanakkor attól tart, hogy a tervezetből csak hosszú egyeztetések után lehet valódi törvény. A „draft” státusz ugyanis előzetes parlamenti vizsgálatot és iparági konzultációt jelent, ami jelentősen lassíthatja a folyamatot.

Tom Kiehl, a UK Music vezetője egyenesen „árulásnak” nevezte a késlekedést a rajongókkal szemben. Szerinte miközben a másodpiaci árak egyre elszállnak, óriási összegek áramlanak ki az Egyesült Királyságból a nagy viszonteladói cégek profitjába. Kiehl arra kérte a parlamentet, hogy még az idei ülésszakban találjanak módot a törvény gyors elfogadására.

Hasonlóan reagált Sarah Slater is. A Ticketmaster brit vezetője szerint csalódást keltő, hogy nem született azonnali, egyértelmű jogszabályi fellépés a jegyüzérek profitja ellen. Kiemelte: a Ticketmaster már 2018-ban önként bevezette a névértékes plafont saját továbbértékesítési rendszerében, és azóta jelentős összegeket költöttek digitális jegybiztonságra, botvédelemre és átláthatóbb árképzésre.

A vita most leginkább arról szól, hogy a kormány valóban gyors reformot akar-e, vagy a hosszan elnyúló konzultációk végül felpuhítják a szabályozást. A rajongók és az iparág jelentős része mindenesetre attól tart, hogy a régóta várt szigorítás nem a remélt tempóban érkezik meg.