David Byrne Elon Musk saját mondataiból írt dalt

Elon Musk mondott már annyi meghökkentő dolgot nyilvánosan, hogy David Byrne-nek gyakorlatilag dalszöveget sem kellett írnia róla. A Talking Heads frontembere kizárólag Musk saját mondataiból építette fel a Let Me Sell You a Dream című számot, amely Alex Gibney hamarosan érkező dokumentumfilmjének egyik legfurcsább és valószínűleg legtöbbet idézett része lesz.

Az ötlet egyszerű, de Byrne kezében meglehetősen pontos fegyverré válhat. Nincs hozzáírt kommentár, nincs külön narráció, és a zenész állítása szerint még csak át sem kellett költeni Musk kijelentéseit. A szöveghez nyilvánosan elérhető megszólalások között keresett alapanyagot.

„Jó idézeteket kértem a marslakótól, aztán még többet találtam az interneten” – mondta Byrne, aki szerint Musk vad kijelentései végül maguk váltak dalszöveggé. A lényeg számára éppen az volt, hogy minden szó Musktól származzon, szerzői kommentár nélkül.

A Let Me Sell You a Dream zenéjén Byrne Daniel Pembertonnal dolgozott, aki a Musk filmzenéjét is jegyzi. Pemberton Hollywood egyik keresett zeneszerzője, korábban többek között a Spider-Man: Into the Spider-Verse és A chicagói 7-ek tárgyalása zenéjén dolgozott, utóbbihoz Celeste-tel közösen írt Hear My Voice című dala pedig Oscar-jelölést kapott.

Gibney számára nem volt teljesen véletlen választás Byrne. A rendező annak idején ott ült a Los Angeles-i Pantages Theatre nézőterén, amikor Jonathan Demme forgatta a Talking Heads később legendássá vált Stop Making Sensekoncertfilmjét. Évtizedekkel később arra számított, hogy Byrne most is megtalálja azt a zenei nyelvet, amely képes hozzátenni valamit a képekhez anélkül, hogy egyszerűen elmagyarázná őket.

Megtalálta.

Gibney a dalt lendületes, szarkasztikus darabként írta le, amelyben Byrne Musk saját szóhasználatából rakott össze egyfajta groteszk költészetet. Pont ez adja az egész koncepció erejét: Musk egyszerre lesz a dal témája és akaratlan szövegírója.

A szám egy olyan film végére érkezik, amely eleve nem ígér kényelmes portrét. Alex Gibney Musk című dokumentumfilmje 232 perces, vagyis három óra 52 percen keresztül vizsgálja a technológiai vállalkozó történetét, hatalmát és nyilvános szerepét. A rendező a filmet Musk teljes, kozmetikázatlan vizsgálataként jellemezte.

Gibney terepe régóta az a világ, ahol a hatalom, a pénz és az önmaguk köré épített mítoszok találkoznak. Ő rendezte a szcientológia működését feltáró Going Clear: Scientology and the Prison of Belief, az Elizabeth Holmes és a Theranos történetével foglalkozó The Inventor: Out for Blood in Silicon Valley, valamint az Enron összeomlását feldolgozó Enron: The Smartest Guys in the Room című dokumentumfilmet is.

Musk pedig már akkor ellenségesen fogadta az új filmet, amikor abból még semmit sem láthatott a közönség. Miután 2023-ban nyilvánossá vált, hogy Gibney dolgozik a projekten, Musk előre „hit piece”-nek, vagyis lényegében lejárató anyagnak nevezte. Gibney erre mindössze annyit kérdezett tőle: honnan tudná?

A vita aligha fog elcsendesedni a következő hetekben. A Musk világpremierjét szeptember 8-án a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon tartják, versenyen kívül, később Torontóban is bemutatják, az amerikai mozikba pedig október 16-án kerül.

A mozibemutató Byrne számára egy másik történetet is elindíthat. A Let Me Sell You a Dream bekerülhet a 2027-es Oscar-versenybe a legjobb eredeti dal kategóriájában. Ha ebből végül díj lenne, Byrne hosszú idő után térne vissza az Oscar-színpadra: Ryuichi Sakamotóval és Cong Suval 1988-ban nyerte el a legjobb eredeti filmzenének járó díjat Bernardo Bertolucci Az utolsó császár című filmjéért.

Byrne és a film kapcsolata persze ennél jóval régebbi. A Stop Making Sense óta rendszeresen keresi azt a pontot, ahol a koncert, a színház és a mozi összeér. Spike Lee 2020-ban az American Utopia színpadi produkcióját vitte filmre, most pedig Brady Corbet dolgozik Byrne Who Is the Sky? turnéjának koncertfilmjén, amelyet 70 milliméteres nyersanyagra forgattak.

A Musk esetében azonban Byrne-nek még arra sem volt szüksége, hogy saját szavakkal mondja el, mit gondol a főszereplőről.