ISP-szintű blokkolással lépnének fel az online kalózoldalak ellen az USA-ban

Új eszközt adnának a szerzői jogok tulajdonosainak az Egyesült Államokban a külföldről működő kalózplatformok elleni fellépéshez. A képviselőházban és a szenátusban egyaránt benyújtották a DEFEND IP Act törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben internetszolgáltatói szintű oldalblokkolást tenne lehetővé.

A javaslat teljes neve Deterring Extraterritorial Foreign Exploitation of Networks Damaging Intellectual Property Act. A képviselőházi változat mögött a demokrata Zoe Lofgren és a republikánus Ben Cline áll, míg a szenátusi kezdeményezést Thom Tillis, Chris Coons, Marsha Blackburn és Adam Schiff támogatja. A tervezet tehát mindkét nagy amerikai párt politikusait felsorakoztatja.

A rendszer nem automatikus tiltólistára épülne. A szerzői jogok tulajdonosai és kizárólagos licenctulajdonosai szövetségi kerületi bíróságtól kérhetnék egy külföldi szolgáltatás „foreign digital piracy” oldallá minősítését. Ehhez többek között igazolniuk kellene, hogy az oldal az Egyesült Államokon kívül működik, és nincs kereskedelmileg jelentős célja vagy felhasználása a jogsértő tevékenységen túl.

A bíróság által elrendelt blokkolás az internetszolgáltatók mellett a nagy DNS-szolgáltatókat is érinthetné. A tervezet ugyanakkor kivételt biztosítana a VPN-szolgáltatóknak, valamint az olyan hálózatüzemeltetőknek, mint az egyetemek, kávézók vagy más, internet-hozzáférést biztosító helyszínek. A megnevezett külföldi oldal üzemeltetőjének lehetősége lenne megtámadni a kérelmet.

Külön eljárás vonatkozna az élő tartalmak jogosulatlan közvetítésére is. Ez a zeneipar számára különösen fontos lehet, hiszen koncertek, díjátadók és más élő események kalózstreamjeinél a hagyományos jogi fellépés gyakran csak akkor hoz eredményt, amikor maga a közvetítés már véget ért. A tervezet ezért gyorsabb blokkolási lehetőséget is kialakítana az ilyen esetekre.

A kezdeményezés hátterében az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2026 márciusában meghozott Cox Communications v. Sony Music Entertainment döntése is ott van. A testület egyhangúlag Cox javára döntött, és kimondta, hogy önmagában az nem alapoz meg közreműködői szerzői jogi felelősséget, ha egy általános szolgáltatás nyújtója tud arról, hogy egyes felhasználók jogsértésre használják a szolgáltatását. A döntés lényegesen magasabbra tette az ilyen felelősség megállapításának küszöbét.

A DEFEND IP Act más logikát követne: nem az internetszolgáltatót próbálná felelőssé tenni előfizetőinek jogsértéseiért, hanem bírósági végrehajtási eszközként használná az ISP- és DNS-szintű blokkolást olyan külföldi oldalakkal szemben, amelyek közvetlen amerikai jogi elérése nehéz vagy gyakorlatilag lehetetlen.

A törvényjavaslat ugyanakkor még csak a jogalkotási folyamat elején jár. Ahhoz, hogy az amerikai internetes szerzői jogi rendszer részévé váljon, mindkét kongresszusi kamarán át kell jutnia, majd elnöki jóváhagyásra is szüksége lesz. Ha elfogadják, az Egyesült Államok online kalózkodással szembeni fellépésének egyik legjelentősebb változását hozhatja az elmúlt években.