Elhunyt Fenyő Miklós, a magyar rock and roll megkerülhetetlen alakja

Hetvennyolc éves korában elhunyt Fenyő Miklós, a magyar könnyűzene és a hazai rock and roll egyik legnagyobb hatású alakja. A hírt a zenész hivatalos Facebook-oldalán közölte a család, kérve a közönséget és a médiát, hogy tartsák tiszteletben a gyász időszakát. Egy korszak zárult le, amelynek hangja, lendülete és életérzése évtizedeken át meghatározta a magyar zenei kultúrát.

Fenyő Miklós nem egyszerűen előadó volt, hanem korszakteremtő. A rock and rollt nem importálta, hanem hazahozta, magyar nyelvre, magyar közegre formálta. A Hungária megalapításával és a hatvanas–hetvenes évek fordulóján berobbanó dalaival új nyelvet adott egy egész nemzedéknek. A „Csavard fel a szőnyeget”, a „Ha szól a rock and roll” vagy a „Nem bújok én többé már a subába” nemcsak slágerek lettek, hanem életérzések lenyomatai.

1947. március 12-én született Budapesten, gyerekkorának egy részét az Egyesült Államokban töltötte, ahol testközelből találkozott azzal a kultúrával, amely később a teljes pályáját meghatározta. A rock and roll nem póz volt számára, hanem belső ügy. Tizenévesen már zenekarban játszott, majd a Hungáriával indult el az a történet, amely a magyar pop- és rocktörténet egyik legfontosabb fejezetévé vált.

A Hungária sikerei után sem állt meg. Szólólemezek, stílusváltások, kísérletek követték egymást, legyen szó a MIKIkorszakról, a Modern Hungáriáról vagy akár a break felé tett kitérőről. Fenyő Miklós mindig mozgásban maradt, nem ragadt bele a nosztalgiába, még akkor sem, amikor a közönség jelentős része már legendaként tekintett rá.

Szemlélete végig következetes maradt. Hitvallása szerint addig van helye a színpadon, amíg a közönség igényli. Ez az igény soha nem tűnt el. Koncertjein generációk álltak egymás mellett, és ugyanazokra a dalokra mozdultak, amelyek évtizedekkel korábban születtek. A szeretetet tartotta a legfontosabbnak – ezt nevezte meg pályája valódi motorjaként.

Az alkotás iránti vágy az utolsó években sem hagyta el. Írt, gondolkodott, reflektált, és végül megszületett életregénye is, Mélyvíz, csak megúszóknak címmel. Egy olyan ember hangján szólalt meg benne, aki soha nem akart megfelelni mások elvárásainak, csak önazonos maradni.

Fenyő Miklós távozásával nemcsak egy zenészt veszített el az ország, hanem egy életformát, egy gondolkodásmódot, amely a szabadságról, a vagányságról és az öröm megéléséről szólt. Ő már nincs közöttünk, de a dalai itt maradtak – és velük együtt az a rock and roll, amelyet ő honosított meg Magyarországon.