Elvis Presley 274 dala miatt perelték be a Claude fejlesztőjét

Újabb jelentős szerzői jogi per indult a mesterséges intelligencia zeneipari felhasználása miatt. Elvis Presley dalainak jogtulajdonosai október 23-án keresetet nyújtottak be az Anthropic ellen, mert állításuk szerint a Claude chatbotot fejlesztő vállalat 274, az énekeshez kötődő szerzeményt használt fel engedély nélkül mesterségesintelligencia-modelljeinek tanításához. A felperesek a jogsértések miatt akár 41,1 millió dolláros szerzői jogi kártérítést követelnek, és további igényeket is megfogalmaztak.

A keresetet az Authentic Brands Group egyik leányvállalata és több, Presley dalaihoz kapcsolódó jogokkal rendelkező társaság nyújtotta be egy kaliforniai szövetségi bíróságon. Az Authentic Brands Group Elvis Presley nevéhez, arcképéhez és kereskedelmi megjelenítéséhez kapcsolódó jogok jelentős részét kezeli, a mostani eljárás azonban elsősorban a dalok szerzői jogi védelméről szól. A kifogásolt repertoárban olyan klasszikusok szerepelnek, mint a Can't Help Falling in Love, az All Shook Up, a Don't Be Cruel, az A Little Less Conversation, a Return to Sender és a (You're the) Devil in Disguise.

A felperesek szerint az Anthropic engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül másolt szerzői jogi védelem alatt álló dalszövegeket, majd ezeket felhasználta a Claude fejlesztéséhez. A beadvány nemcsak a tanítás során történő adatfelhasználást kifogásolja, hanem azt is, hogy a chatbot állítólag képes olyan szövegeket előállítani, amelyek túlságosan közel állnak már létező dalokhoz. A jogtulajdonosok érvelése szerint ez már nem pusztán a zenei művek megismerését, hanem engedély nélküli felhasználását és átdolgozását jelenti.

A kereset egyik központi állítása, hogy a Claude védelmi korlátozásai nem akadályozzák meg minden esetben a jogvédett dalszövegekhez hasonló tartalmak előállítását. A dokumentum szerint az Anthropic korábbi jogviták után olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a létező dalszövegek visszaadásának megakadályozása volt. A felperesek azonban azt állítják, hogy a rendszer bizonyos megfogalmazásokkal továbbra is rávehető az eredeti művekhez erősen hasonlító változatok létrehozására.

Példaként olyan kéréseket említenek, amelyekben a chatbotnak ismert dalokat kellett újraalkotnia a mai közönség számára. A beadvány szerint a kapott szövegek egyes esetekben megtartották az eredeti szerkezetet, a jellegzetes fordulatokat és a dalszövegek felépítését, még akkor is, ha bizonyos szavak megváltoztak. Fontos ugyanakkor, hogy ezek egyelőre a felperesek állításai, nem bíróság által megállapított tények. A nyilvánosságra került példák egy része ráadásul más előadók dalaira vonatkozik, így a 274 Presley-szerzeménnyel kapcsolatos valamennyi jogsértést az eljárás során kell bizonyítani.

A kártérítési igény nagysága is jelzi az ügy súlyát. Az amerikai szerzői jogi szabályozás szándékos jogsértés esetén művenként legfeljebb 150 ezer dolláros törvényi kártérítést tesz lehetővé. A 274 érintett szerzemény esetében ez 41,1 millió dollárt jelentene, amennyiben a bíróság valamennyi műnél megállapítaná a jogsértést és a maximális összeget ítélné meg. A kereset emellett a szerzői jogi információk állítólagos eltávolításával és a technikai védelmek megkerülésével kapcsolatos további igényeket is tartalmaz. A 41,1 millió dollár tehát nem a teljes lehetséges követelés felső határa, és egyelőre semmilyen kártérítést nem ítéltek meg.

A felpereseket Richard Busch ügyvéd képviseli, aki a zeneipar egyik legismertebb szerzői jogi eljárásában is szerepet vállalt. Korábban Marvin Gaye örököseinek jogi képviselője volt a Robin Thicke és Pharrell Williams ellen indított Blurred Lines perben. Abban az ügyben a bíróság megállapította, hogy a 2013-as sláger megsértette Gaye 1977-es Got to Give It Up című szerzeményének szerzői jogait. A mostani eljárás más technológiai kérdéseket vet fel, de ugyanahhoz az alapvető problémához kapcsolódik: hol húzódik a határ egy meglévő alkotás felhasználása és annak jogsértő reprodukálása között?

Az Anthropic ellen már korábban is több nagy zeneműkiadó indított pert. A Universal Music Publishing Group, a Concord és az ABKCO 2023 októberében lépett fel a vállalattal szemben, majd 2026 januárjában egy további, több mint 20 ezer szerzeményt érintő kereset is érkezett. A OneMusic korábban részletesen foglalkozott ezzel az eljárással, valamint az Anthropic védekezésével. A vállalat az amerikai szerzői jog egyik alapelvére, a fair use, vagyis a méltányos felhasználás lehetőségére hivatkozott, azzal érvelve, hogy az AI-modellek tanítása átalakító jellegű felhasználásnak minősülhet.

A jogi nyomás azóta tovább nőtt. Márciusban a BMG, augusztusban pedig a Sony Music Publishing és a Warner Chappell Music is keresetet nyújtott be az Anthropic ellen. Utóbbi eljárás több tízezer zenemű állítólagos jogosulatlan felhasználásáról szól. A kiadók nemcsak azt vitatják, hogy a modellek tanításához engedély nélkül felhasználhatók-e dalszövegek és kották, hanem azt is, hogy a technológiai vállalatok milyen forrásokból szerzik be ezeket az anyagokat, és megfelelően megőrzik-e a hozzájuk tartozó szerzői jogi információkat.

Az Elvis Presley-dalokkal kapcsolatos kereset azért különösen figyelemre méltó, mert egy konkrét előadói életműhöz kötődő jogtulajdonosi kör lépett fel közvetlenül egy AI-fejlesztő ellen. Az ügyben ugyanakkor fontos különbséget tenni Presley előadói öröksége és a dalok szerzői jogai között: az énekes számos világhírű felvételét más dalszerzők írták. A per ezért nem egyszerűen Elvis hangjának vagy személyiségének mesterséges utánzásáról, hanem a hozzá kötődő zeneművek és dalszövegek jogi védelméről szól.

Az Anthropic a mostani keresetre a beszámolók megjelenéséig nem adott nyilvános választ. Korábbi álláspontja szerint a jogvédett műveken történő modellképzés bizonyos körülmények között megfelelhet az amerikai fair use szabályainak. A jogtulajdonosok ezzel szemben azt szeretnék elérni, hogy az AI-fejlesztők engedélyt kérjenek és megfelelő díjazást fizessenek a felhasznált művek után. A bíróságnak azt kell majd mérlegelnie, hogy a konkrét adatgyűjtési, másolási és modellhasználati gyakorlatok sértettek-e szerzői jogokat.

A per kimenetele egyelőre nyitott, de a kérdés már jóval túlmutat Elvis Presley katalógusán. A zeneműkiadók, dalszerzők és technológiai vállalatok közötti vitákban most azok a szabályok formálódnak, amelyek hosszú távon meghatározhatják, milyen feltételekkel tanulhatnak a mesterségesintelligencia-rendszerek a világ zenei örökségéből, és ezért milyen ellentételezés illeti meg az alkotókat.

Korábbi kapcsolódó cikkeink