A szeretet és a technológia határán – egy férfi, aki nem akarta elengedni élete szerelmét

Gui Junmin élete 2017-ben tört ketté, amikor felesége, Zhan Wenlian meghalt. A férfi azonban nem akarta elfogadni a véglegességet, ezért olyan döntést hozott, amelyet a világ egy része máig nem ért: úgy határozott, hogy kriotechnológiával fagyasztva őrzi a nőt, abban bízva, hogy a jövő tudománya egyszer majd képes lesz visszahozni őt az életbe. Zhan ezzel Kína első krionikusan megőrzött személyévé vált, teste egy 2000 literes, -190°C-os folyékony nitrogéntartályban várja az esetleges „újjászületést”.

Gui számára ez a döntés nem csupán a búcsú egy különleges formája volt, hanem remény és kitartás – annak a hite, hogy egyszer még találkozhatnak. A kriotechnológia követői szerint a jövő orvostudománya képes lehet legyőzni azokat a betegségeket, amelyek ma még halálosak, újraírva azt, amit ma a halál véglegességéről gondolunk.

A férfi két évig élt egyedül, mígnem egy napon úgy döntött, megpróbál tovább lépni. Új kapcsolatba kezdett egy Wang Chunxia nevű nővel. A médiában megjelent történet azonban heves reakciókat váltott ki: sokan támogatták, mondván, joga van a boldogsághoz, míg mások azonnal elítélték, és azt állították, ezzel „megtagadja” elhunyt feleségét.

A vita gyorsan etikai kérdések tömegévé nőtt:
Mi történne, ha Zhan valaha visszatérne?
Hogyan alakulna a kapcsolat a jelenlegi párjával?
Lehet-e valakit szeretni „előre”, miközben egy másik személyt „visszavárunk” a jövőből?

Gui egy megjegyzése – miszerint új kapcsolata inkább praktikus, mint érzelmi alapú – tovább szította az indulatokat, mert sokak szemében ridegnek tűnt. Pedig lehet, hogy mindössze arról szólt: a férfi próbált élni az élet adta lehetőségekkel, miközben továbbra is őrizte a múlt egy darabját.

Gui története több, mint egy különös romantikus dráma. Olyan korszak kérdéseit veti fel, ahol a technológia gyorsabban fejlődik, mint az etikai szabályok és a társadalmi reflexek. Mit jelent a gyász egy olyan világban, ahol talán egyszer már nem feltétlen végleges? Hol húzódik a határ szeretet, emlékezés és továbblépés között?

A válaszok eltérők – és éppen ezért fontos ez a történet: megmutatja, hogy a szerelem és a veszteség kérdéseiben nincs egyetlen jó megoldás, csak emberi döntések, emberi fájdalommal és reménnyel fűszerezve.