Egy kutatás szerint 15 százalékkal nőhetnek a halálos balesetek a nagy albummegjelenések napján

Egy új Taylor Swift-albumot keresett a Spotify-on vezetés közben, amikor az autója kisodródott a sávból. Dr. Vishal Patelnek nem lett baja, a néhány másodperces figyelmetlenségből viszont megszületett egy jóval nagyobb kérdés: vajon ugyanez megtörténik-e másokkal is, amikor egy fontos lemez megjelenik?

Az erre épülő kutatás eredménye meglepően erős összefüggést mutat. A 2017 és 2022 közötti legnagyobb amerikai albummegjelenések napjain átlagosan 15,1 százalékkal több halálos közúti balesetet regisztráltak, mint az azokat közvetlenül körülvevő időszakban.

Patel és kutatótársai a Spotify első napi streamadatai alapján választották ki az időszak tíz legnagyobb albumstartját. Olyan lemezek kerültek a mintába, mint Taylor Swift Midnights című albuma, Drake Certified Lover Boyja vagy Bad Bunny Un Verano Sin Tije, de Harry Styles, Kanye West és Kendrick Lamar egy-egy nagy megjelenése is szerepelt az elemzésben.

Ezután az amerikai közúti halálesetek szövetségi adatbázisából összesen 233 809 esetet vizsgáltak meg. Az albumok megjelenési napjait az előttük és utánuk következő tíz-tíz nappal vetették össze.

A különbség nem volt kicsi.

A nagy lemezek érkezésének napján átlagosan körülbelül 139 halálos baleset történt, míg a környező napokon 120,9 volt az átlag. Ez megjelenésenként nagyjából 18 többletesetet jelent.

Nem az éjszakai buliknál ugrott meg a szám

Önmagában persze abból, hogy két dolog egyszerre történik, még nem következik, hogy az egyik okozza a másikat. A kutatás érdekesebb része ezért nem is feltétlenül a 15 százalékos szám, hanem az, hogy hol jelentkezett legerősebben a különbség.

A növekedés főként az egyedül közlekedő autósoknál látszott, józan sofőröknél erősebbnek bizonyult, és nem elsősorban az éjszakai órákra koncentrálódott.

Ez gyengíti azt az egyszerű magyarázatot, hogy egy-egy nagy album megjelenését bulik, alkoholfogyasztás és késő esti autózás kíséri. Patel szerint ha valóban ez állna a háttérben, éppen az ellenkező mintázatra számítanánk.

Sokkal érdekesebb lehet az, ami ma már teljesen hétköznapi mozdulat: az ember beül az autóba, meglátja, hogy kijött egy régóta várt lemez, majd menet közben elkezdi megkeresni a Spotify-on, átfutja a számlistát, esetleg váltogatni kezdi a dalokat.

Néhány érintés az érintőképernyőn nem tűnik soknak. Autópálya-tempónál viszont néhány másodperc alatt is jelentős távolságot tesz meg úgy az autó, hogy a vezető tekintete nincs az úton.

A Spotify-korszak új reflexet hozott

A kutatás azért érdekes, mert egy olyan változásra világít rá, amely szinte észrevétlenül épült be a zenehallgatásba.

Egy fontos album megjelenése régen nem feltétlenül jelentette azt, hogy a hallgatók ugyanabban a pillanatban hozzá is fértek. Ma egy globális premier percek alatt milliók telefonján jelenik meg. A streaming nemcsak a terjesztést gyorsította fel, hanem az azonnali meghallgatás kényszerét is megteremtette.

És az autó ebből nem maradt ki.

A modern infotainment-rendszerek, telefonos integrációk és streamingappok miatt a zene kiválasztása sokszor már inkább hasonlít egy mobilalkalmazás használatára, mint a régi rádió bekapcsolására. Albumok, playlistek, keresések, borítók és menük között lehet mozogni – miközben elvileg a forgalmat kellene figyelni.

Az Egyesült Államok közlekedési adatai amúgy is régóta problémát jeleznek. A National Highway Traffic Safety Administration 2022-es összesítése szerint a halálos balesetek 8 százalékát, az összes rendőrségi jelentésben szereplő ütközés 11 százalékát figyelemeltereléssel hozták összefüggésbe.

A 15 százalék nem bizonyítja, hogy a Spotify a hibás

A tanulmány legfontosabb korlátját maguk a szerzők is hangsúlyozzák. Az adatokból nem lehet megállapítani, hogy az érintett sofőrök valóban Spotify-t használtak-e, telefont nyomkodtak-e, vagy egyáltalán hallgatták-e az aznap megjelent albumokat.

A kutatás tehát összefüggést talált, nem közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

Más tényezők is befolyásolhatják az eredményt, és tíz kiemelkedően nagy albummegjelenés viszonylag szűk minta ahhoz, hogy abból általános szabályt lehessen felállítani. A 15,1 százalékos növekedést ezért nem érdemes úgy olvasni, mintha minden nagy lemezpremier automatikusan veszélyesebbé tenné az utakat.

A kutatás inkább egy új kérdést tesz fel a streamingkorszakról.

A figyelemért ma már nemcsak a közösségi oldalak, az üzenetek és az értesítések versenyeznek. Ott van ugyanabban a telefonban a teljes zenei világ is – és amikor éjfélkor megérkezik egy album, amelyre milliók vártak, sokan azonnal hallani akarják.