Elhunyt Howie Klein, az alternatív zene egyik legfontosabb kiadói vezetője

77 éves korában elhunyt Howie Klein, a Sire és a Reprise Records egykori vezetője, a modern alternatív zeneipar egyik legmeghatározóbb háttérembere. Halálhírét testvére, Michelle Swerdloff osztotta meg karácsonykor, aki elmondta: Klein hosszú ideje küzdött hasnyálmirigyrákkal, és élete végéig aktív, kíváncsi és szenvedélyes maradt. „Hihetetlen életet élt, és minden nap kiélvezte azt” – írta róla.

Howie Klein a nyolcvanas és kilencvenes években vált a zeneipar egyik legnagyobb hatású, kifejezetten művészbarát kiadói vezetőjévé. Ritka módon nem a trendek hajszolásában hitt, hanem abban, hogy az alkotóknak szabadságra van szükségük. Ennek köszönhetően olyan előadók dolgozhattak vele bizalmi alapon, mint Lou Reed, a Ramones, a Talking Heads, a Green Day vagy Alanis Morissette.

1948-ban született Brooklynban, pályája pedig már fiatalon összefonódott az élő zenével. A Stony Brook Egyetemen olyan előadók fellépéseit szervezte, mint Jimi Hendrix, a The Doors vagy Janis Joplin, mielőtt San Franciscóba költözött volna. Itt 1976-ban a KSAN-FM rádió DJ-je lett, ahol korán felismerte és támogatta a punk és az új hullám feltörekvő irányzatait.

1978-ban társalapítója lett a 415 Records-nak, amelynek égisze alatt olyan zenekarok indultak el, mint a Romeo Void vagy a Wire Train. 1987-ben csatlakozott a Sire Recordshoz, amely ekkoriban az amerikai alternatív zene egyik legfontosabb bázisának számított. Itt kulcsszerepet játszott Lou Reed pályájának újraértelmezésében is: az 1989-ben megjelent New York című albumot sokan Reed késői korszakának csúcspontjaként tartják számon.

1989-ben Klein a Reprise Records elnöke lett, és a következő 13 évben olyan nevekkel dolgozott szorosan együtt, mint a Green Day, a Ramones, Neil Young, Alanis Morissette, Ice-T, Eric Clapton vagy a Fleetwood Mac. Vezetőként következetesen kiállt az alkotói autonómia mellett, még akkor is, amikor ez üzleti szempontból kockázatosnak tűnt.

A zeneiparon túl a szólásszabadság és a politikai részvétel aktív támogatója volt. A cenzúra elleni fellépés egyik markáns hangjaként ismerték, és meghatározó szerepet vállalt a Rock The Vote kampányban. Munkáját több rangos elismeréssel jutalmazták, köztük a Spirit Of Liberty-díjjal és az Amerikai Polgári Jogi Unió dél-kaliforniai szervezetének Bill Of Rights-díjával.

2001-ben, a Time Warner és az AOL egyesülését követően távozott a Warner Brothers kötelékéből. Távozása után az új vezetés nem volt hajlandó a Wilco Yankee Hotel Foxtrot című albumát a zenekar elképzelései szerint megjelentetni, ami végül a banda távozásához vezetett. A Wilco a Nonesuch kiadónál folytatta, pályafutásuk legelismertebb lemezével.

Klein későbbi éveiben sem fordított hátat a közéletnek: a Down With Tyranny blogon keresztül aktívan részt vett a progresszív politikai diskurzusban, és továbbra is határozott véleményt formált a kulturális és társadalmi kérdésekről.

Howie Klein öröksége nem slágerlistákban mérhető. Az általa képviselt értékrend – bizalom az alkotókban, következetesség és bátorság – ma is iránytűként szolgál mindazok számára, akik a zenét nem termékként, hanem kulturális erőként értelmezik.