Jamie T a kiégés után új albummal tér vissza

Jamie T délben kisétált a Reading főszínpadára, lejátszott egy alig több mint félórás meglepetéskoncertet, aztán néhány perccel később már arról beszélt a backstage-ben, hogyan kellett megtanulnia úgy folytatni a zenélést, hogy közben ne őrölje fel saját karrierje.

A kettő között három év csend van.

Jamie Treays augusztus elején törte meg ezt az időszakot a 3310 című új dallal, Readingben pedig már élőben is jelezte, hogy a visszatérés valóban elkezdődött. A The Grid színpadán 33 perc 10 másodpercet kapott, tíz nappal később, október 9-én pedig érkezik hatodik albuma, a Ghosts (100 Days Of Mourning).

A lemez azonban nem ott kezdődött, ahol az előző véget ért.

Sokkal korábban.

Treays régi telefonos hangjegyzetekhez, félbehagyott vázlatokhoz és ötlettöredékekhez nyúlt vissza, amelyek pályája különböző időszakaiban születtek. Voltak közöttük motívumok, amelyek néhány évente újra felbukkantak, mintha nem akarnák hagyni, hogy egyszerűen továbblépjen.

Most végre szembement velük.

„Azt hiszem, segített feldolgozni dolgokat” – mondta arról, milyen érzés volt visszanyúlni ezekhez az anyagokhoz.

Jamie T karrierje valóban kevés időt hagyott a megállásra. A kétezres évek közepén szinte egyik pillanatról a másikra lett a brit indie egyik legkülönösebb figurája: gitárzene, punk, hiphop, reggae és londoni történetmesélés keveredett nála úgy, hogy közben egyik jelenethez sem lehetett kényelmesen hozzácsatolni.

Aztán jöttek a lemezek, turnék, eltűnések és visszatérések.

Treays most úgy látja, az egész túl gyorsan történt. Folyamatosan mozgásban volt, ezért sokáig nem maradt ideje arra, hogy megértse, mi történt vele közben.

A Ghosts (100 Days Of Mourning) részben ezt az elmaradt megállást pótolja.

A régi hangjegyzetek nem kész dalok voltak. Inkább zenei cetlik: dallamok, félmondatok, hangulatok, olyan ötletek, amelyekhez valamiért újra meg újra visszatalált. Treays szándékosan választotta ki azokat, amelyek nem hagyták nyugodni.

„Voltak motívumok, amelyek néhány évente újra előjöttek. Tudatosan nekimentem ezeknek, hogy végre rögzítsem és lezárjam őket” – mesélte.

Közben vigyázott arra, hogy ne restaurálja túlságosan a múltat. Az ötleteknek elég nyitottnak kellett maradniuk ahhoz, hogy a jelenlegi Jamie T is bele tudjon nyúlni.

Ennek súlyát a 2023-as Finsbury Park-koncert után kezdte igazán érezni. Amikor a héten megmutatta az új album borítóját, felidézte, hogy az akkori fellépés után az volt az érzése: valami véget ért.

Nem jelentette be, hogy visszavonul. Nem csapta rá az ajtót a zenére. Egyszerűen elfogyott.

Treays most már kiégésként beszél erről az időszakról, és arról is nyíltan fogalmaz, hogy mentálisan túl nagy terhet cipelt.

„Meg kellett – és még mindig meg kell – tanulnom felnőttként, hogyan tudom ezt a munkát folytatni úgy, hogy közben ne őröljön fel.”

Ebben van valami szokatlanul hétköznapi egy olyan embertől, aki húsz éve színpadokon tölti az életét. Nem a visszatérés heroikus történetét meséli, és nem állítja, hogy három év alatt minden problémájára megtalálta a választ.

A különbség inkább az, hogy most szeretné folytatni.

Treays szerint jelenleg nagyszerűen érzi magát, és tényleg jó érzés számára ismét ott lenni. A múltat is másképp látja. Melegebben, kevésbé haragosan néz vissza azokra az évekre, amelyek korábban talán csak egy végeláthatatlan rohanásnak tűntek.

„Voltak nehéz időszakok és hullámvölgyek is, de nagyon örülök annak, ahol most tartok” – mondta. Úgy érzi, ehhez maga az album is kellett: visszanézni, végigmenni a régi ötleteken, majd lezárni közülük néhányat.

A cím, Ghosts (100 Days Of Mourning), így már kevésbé hangzik egyszerűen jól megválasztott lemezcímnek.

Szellemek tényleg vannak rajta. Régi felvételek, félbehagyott gondolatok és egy korábbi Jamie T lenyomatai.

Október 9-én viszont már annak az embernek a lemezeként jelennek meg, aki három év után nem ugyanoda akar visszatérni, ahonnan eltűnt, hanem megpróbálja másképp folytatni.