Zenei összetűzés: Kali Uchis és Sleep Token vitája borzolja a kedélyeket

Május 9-én két teljesen különböző zenei világ találkozott – és csapott össze – amikor Kali Uchis és a misztikus metal-kollektíva, a Sleep Token egyaránt megjelentette legújabb albumát. Uchis „Sincerely”, míg a Sleep Token „Even In Arcadia” című lemezét dobta piacra, de utóbbi elsöprő sikerrel uralta a slágerlistákat világszerte.

Sleep Token nemcsak az Egyesült Királyságban és az USA-ban, de több más országban is az albumlisták élére került, ami nem kis szó egy arcukat maszk mögé rejtő, alternatív metálzenekartól. A zenekar új anyaga azonnal elnyerte a kritikusok és a rajongók elismerését: az NME ötcsillagos értékelésében a „zenei bátorságot és érzelmi mélységet” dicsérte.

Kali Uchis azonban nem örült ennyire a megosztott reflektorfénynek. Bár az ő lemeze is erős kritikai fogadtatásban részesült, az amerikai Billboard-listán csak a második helyen végzett, ami láthatóan csalódást keltett benne. Egy azóta már törölt Instagram-posztjában egy szívecskét biggyesztett a Sleep Token frontemberének, Vesselnek az arcára, amivel látványosan a saját helyezését kívánta előtérbe helyezni.

Uchis nem állt meg itt: nyíltan kritizálta a Sleep Token rajongótáborát, trükközéssel vádolta a zenekart, majd egy különösen ellentmondásos megjegyzéssel azt állította, hogy a banda „blackface”-t alkalmaz, utalva a maszkos megjelenésükre. Az állítás azonban téves, és a rajongók azonnal visszautasították, hangsúlyozva, hogy a Sleep Token arculata spirituális és konceptuális motívumokon alapul, nem pedig rasszista hagyományokon.

A Sleep Token egyelőre nem reagált nyilvánosan Uchis megjegyzéseire, és vélhetően inkább a közelgő Download Fesztiválra készülnek, ahol olyan gigászokkal osztják meg a színpadot, mint a Green Day és a KoRn. A feszült hangulat ellenére a zenekar eddigi kommunikációja következetesen rejtélyes és visszafogott maradt.

Uchis részéről a feszültség talán a versenyhelyzetből fakadt, de sokak szerint az ilyen típusú rivalizálás helyett a zeneiparnak inkább az egymás munkájának tiszteletéről kellene szólnia – különösen akkor, ha két ennyire különböző hangzásvilágú előadó találkozik ugyanazon a napon.