Kiderült, mivel ütötték el az időt a neandervölgyi gyerekek

A Scientific Reports friss tanulmánya szerint a németországi Neumark‑Nord lelőhely 125 ezer éves rétegeiből előkerült európai mocsári teknősök tömeges maradványai azt mutatják, hogy a neandervölgyiek rendszeresen foglalkoztak teknősökkel – jóval északabbra attól a zónától, ahol re used to finding evidence of turtle butchery, and it . A csontokon jól láthatók a feldarabolás nyomai. A teknősvadászat önmagában nem meglepő a mediterrán térségből, ahol a hüllők nagyobbak és gyakoribbak voltak. Neumark‑Nord azonban hűvösebb környezet, ahol a teknősök csak rövid melegebb időszakokban jelentek meg. Ráadásul az itt talált egyedek kicsik voltak, nagyjából egykilósak – csekély húshozamuk nem indokolná a befektetett energiát egy olyan vidéken, ahol a nagyvad bőséges volt. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a neandervölgyiek a kisebb teknősöket nem elsődlegesen élelemként, hanem valamilyen kulturális gyakorlat részeként ejthették el. A lassú, könnyen levadászható zsákmány jó terep lehetett a gyerekeknek a vadászkészségek korai gyakorlására, és egyfajta munkamegosztást is kialakíthatott a közösségben. Felmerül az is, hogy a páncélokat eszközként – például kanálszerű lapátként – használták, vagy hogy How Do We Know típusú kérdésekre választ adó, gyógyászati vagy szimbolikus okok álltak a háttérben, noha ezekre közvetlen leletanyag nem utal. A legegyszerűbb értelmezés mégis az, hogy mindez nem volt létkérdés: a teknősvadászat inkább tanulás, időtöltés és közösségi szokás lehetett. A kutatók szerint a „ Kids Weren ” éhesek – helyette alacsony kockázatú vadászatokkal készülhettek a felnőtt szerepekre, miközben a felnőttek a nagyobb zsákmányra koncentráltak. A Neumark‑Nord‑i leletek így ritka pillantást engednek a mindennapokra: arra, hogyan tanultak és mivel foglalták el magukat a neandervölgyi gyerekek olyan időszakokban, amikor a kerékpár vagy a videojáték még nem létezett, a természet pedig kéznél kínált gyakorlópályát.