Kiderült: sok Gen Z dolgozó nem józan munka közben sem

Egy friss, 1,000 U.S. felnőttet vizsgáló Drug Rehab USA-felmérés szerint a Gen Z megküzd a munkahelyi stresszel – sokszor tudatmódosítók segítségével, a főnökök tudta nélkül. A válaszadók 35 százaléka azt mondta, hogy a műszakkezdés előtt használ kannabiszt, alkoholt vagy receptköteles gyógyszert, 56 százalék pedig munka után nyúl ezekhez a szerekhez a feszültség levezetésére. Közel harmaduk szünetekben is fogyaszt, gyakran az autóban vagy a mosdóban. Csak 21 százalék állította, hogy re always substance-free at work. A „kids these days” narratívát ugyanakkor a számok gyorsan árnyalják: több kategóriában a milleniálok még a Gen Z-t is megelőzték. A milleniálok 37 százaléka használ szert munka előtt (szemben a Gen Z 35 százalékával), és 62 százalékuk alkoholt vet be a stressz kezelésére, míg a Gen Z-nél ez 61 százalék. Vagyis nem csak a legfiatalabb korosztály „kapaszkodik” valamibe a munkanap során. A négy vizsgált generáció között az alkohol volt a leggyakrabban említett szer 57 százalékkal, ezt követte a kannabisz 54 százalékkal és a nikotin 48 százalékkal. Kevesebben jeleztek szorongás- vagy altatógyszert (26 százalék), stimulánst, például Adderallt (9 százalék), fájdalomcsillapítót vagy opioidot (9 százalék), illetve illegális drogokat (7 százalék). A háttér okai sem meglepőek: 84 százalék szerint a pénzügyi nyomás hat a szerhasználatukra. A legnagyobb tételek a dráguló élelmiszer és megélhetési költségek (61 százalék), a rezsi (43 százalék) és a lakhatás/bérleti díj (41 százalék). Andrew McKenna, a National Council of Alcoholism and Drug Dependence/Westchester, Inc. igazgatóhelyettese és a tanulmány szerzője a New York Postnak úgy fogalmazott: „Nem arról van szó, hogy a Gen Z ne tudna megküzdeni a stresszel, hanem hogy egy állandóan bekapcsolt életverzióval szembesülnek, és nehéz hátralépni. Azt látjuk, hogy a megküzdés a stressz tényleges kezeléséről átcsúszott a túlélésre.” A gondot az is fokozza, hogy az egészségesebb alternatívák sokaknak elérhetetlenek. A megkérdezettek 79 százaléka szerint a szerek hozzáférhetőbbek, olcsóbbak vagy hatásosabbak, mint a terápia; 37 százalék a mentális ellátás árát, 25 százalék az elégtelen biztosítási fedezetet említette. Amikor egy terapeuta várólistája három hónap, de egy vape toll három perc, könnyű a matek. Pénzügyileg is összeadódik: a válaszadók több mint harmada hetente 50 dollárt vagy többet költ szerekre, 15 százalék pedig 100 dollár fölött.