A londoni zenei engedélyezésben is kimutatható a faji egyenlőtlenség

A Race Equality in Music Event Licensing, vagyis REMEL projekt október 14-én közzétett jelentése szerint Londonban a Black és dél-ázsiai előadókhoz, promóterekhez és közönségekhez kapcsolódó események nagyobb arányban kerülnek fokozott ellenőrzés, korlátozás vagy lemondás alá, mint más rendezvények.

A Black Lives in Music által vezetett kutatás szerint bizonyos műfajokat továbbra is eleve magasabb kockázatúnak kezelnek. Az Afrobeats, a hiphop, a drill, az R&B és a dancehall esetében a jelentés nagyobb hatósági figyelmet talált, mint például az indie, a pop vagy a rock rendezvényeinél. A szerzők szerint a gyakorlat mögött gyakran nincs olyan konkrét bizonyíték, amely indokolná a különbségtételt.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a probléma nem pusztán egyes rendezvények sorsát érinti. A kutatás becslése szerint a lemondások, korlátozások, helyszínáthelyezések és az ezekből fakadó visszaesés évente 127–141 millió fontnyi élőzenei költéstől fosztja meg Londont. Öt év alatt ez a becslés meghaladhatja a 650 millió fontot. Ezek modellezett gazdasági becslések, nem közvetlenül mért veszteségek.

A REMEL több forrásból dolgozott: interjúkat és fókuszcsoportokat készítettek a zeneipar szereplőivel, iparági workshopokat tartottak, Freedom of Information kérelmekből származó adatokat elemeztek, valamint engedélyezési és rendőrségi információkat is vizsgáltak. A kutatásban 34 szakmai szereplő tapasztalatait dolgozták fel.

A vizsgálat külön kitér a Temporary Event Notice, vagyis a TEN-rendszer működésére is. A jelentés szerint London egyes, etnikailag sokszínűbb kerületeiben magasabb az ideiglenes rendezvénybejelentések elutasítási aránya, ami különösen a Black és dél-ázsiai szervezők számára jelenthet akadályt. A kutatók szerint az engedélyezési döntésekben továbbra is érződik a korábbi Form 696 öröksége.

A Form 696 egy korábbi rendőrségi kockázatértékelési rendszer volt, amelyet 2017-ben eltöröltek, miután komoly kritikák érték amiatt, hogy bizonyos zenei műfajokat és közönségeket aránytalanul kezelt. A REMEL szerint maga az űrlap megszűnt, de az ahhoz kapcsolódó gondolkodásmód egyes döntési folyamatokban tovább élhet.

A jelentés szerint a következmények a helyszíneknél is megjelennek. Egyes esetekben egyetlen incidens után teljes helyszínbezárás következhet, miközben más helyszínek hasonló problémák után nagyobb támogatást kapnak a működés folytatásához. A kutatás szerint a rendőrségi beavatkozással érintett esetek 46 százaléka végül teljes helyszínbezárással végződött.

A projekt 2023-ban indult, miután a Black Lives in Music és a Musicians’ Union közösen levélben jelezte Sadiq Khan londoni polgármesternek az iparágban tapasztalt akadályokat. A REMEL 2024 júniusában indult el hivatalos projektként, a Greater London Authority, a Metropolitan Police, az UK Music, a LIVE, a Musicians’ Union és további iparági szereplők bevonásával.

A jelentés 19 ajánlást fogalmaz meg. Ezek között szerepel egy független felülvizsgálat az engedélyezési rendszer egészére, az objektíven ellenőrizhető bizonyítékok kötelező használata, a licencelési adatok nyilvánosságának javítása és egy független ellenőrzési mechanizmus létrehozása. A szerzők azt is szeretnék, hogy az egyenlőségi és emberi jogi szempontok közvetlenül beépüljenek az engedélyezési döntésekbe.

A Metropolitan Police, a londoni önkormányzatok és a zeneipar a jelentés megállapításait a London Race Action Plan munkájában is felhasználhatja. A REMEL célja most az, hogy az ajánlásokból ténylegesen változó engedélyezési gyakorlat legyen, ne csak egy újabb iparági jelentés.

A OneMusic már 2025-ben beszámolt a Black Lives in Music kutatásának elindításáról. Az akkor még adatgyűjtési szakaszban lévő vizsgálat mostanra egy átfogó jelentéssé állt össze, amely konkrétan az engedélyezés, a rendőrségi gyakorlat és a londoni élőzenei piac közötti összefüggéseket vizsgálja.