Eric Luttrell naplementés eufóriába viszi a Moonlight EP-t

Eric Luttrell zenéjében régóta van valami, ami inkább kívánkozik naplementébe, mint egy sötét pinceklub hajnali négy órájába. A most megjelent Moonlight EP ezt az érzést sűríti négy számba: meleg dallamok, folyamatos mozgás és éppen annyi eufória találkozik rajta, hogy a zene ne veszítse el tánctéri súlyát.

Az Anjunadeepnél érkező anyagot a Moonlight, a How Will I Know, a Love és az On The Line alkotja, mindegyikből készült hosszabb, extended verzió is. Ez nem mellékes részlet egy olyan producernél, akinek zenéi legalább annyira élnek DJ-szettekben, mint önálló felvételekként.

A címadó Moonlight rögtön megadja az irányt. Euforikus, lendületes darab, de nem akar mindenáron csúcspont lenni. Luttrell inkább fokozatosan építi fel azt a könnyed, mégis pulzáló energiát, amely az elmúlt években a védjegyévé vált.

House és techno találkozik benne, de egyik műfaj szabályai sem szorítják keretek közé. A groove viszi előre a zenét, fölötte pedig azok a fényes, érzelmes dallamrétegek dolgoznak, amelyek miatt Luttrell számai gyakran egyszerre működnek klubban és szabadtéren.

A Love különösen fontos darab ebben a történetben. A közönségkedvenccé vált single adta a jelenlegi Summer Of Love turné nevét is, amelyen Luttrell tudatosan intimebb helyszíneket keresett magának. Kisebb klubok és naplementés szabadtéri terek váltják egymást Észak-Amerikában, vagyis pontosan azok a környezetek, amelyekben ez a zene igazán levegőhöz jut.

A turné szeptember 6-án, a kanadai Edmontonban ér véget. A körút hangulata közben az EP köré is odanőtt: nem egy különálló stúdióanyag és egy hozzá kapcsolt koncertsorozat érzését kelti, hanem ugyanannak az időszaknak két oldalát.

Luttrell számára ráadásul most nemcsak egy új kiadványról van szó.

A San Franciscóban született, jelenleg Los Angelesben élő producer 2009-ben még a The M Machine tagjaként kezdte építeni pályáját. Szólóban 2016-ban jelentkezett először EP-vel az Anjunadeepnél, később pedig Luttrell néven vált a kiadó egyik meghatározó előadójává.

2026-ban saját nevére, Eric Luttrellre váltott, és ezzel együtt a hangzásán is húzott egyet. Nem dobta el azt a dallamos, érzelmes világot, amelyről felismerhetővé vált, inkább feszesebbre húzta körülötte a ritmust. Több lett a drive, közvetlenebb a klubenergia, miközben megmaradt az a melegség, amely mindig is elválasztotta zenéjét a melodic house sterilabb oldalától.

A Moonlight ezért érdekesebb egyszerű új EP-nél. Négy számmal nem akarja újradefiniálni Eric Luttrellt, inkább megmutatja, hogyan szól ugyanaz a producer egy új korszak elején.

A recept látszólag egyszerű: groove, dallam, némi melankólia és sok mozgás. A Moonlight viszont éppen attól működik, hogy Luttrell tudja, mikor kell elengedni a nagy pillanatot, és hagyni, hogy egyszerűen vigye tovább a táncteret.