Miért „hallanak” egyesek színeket? A szinesztézia tudománya
Írta: Ostroml
Egy kisebb csoport számára a világ érzékelése alapjaiban más: egy hang színt villant, egy betű ízt hoz, valaki érintését látva pedig a saját bőrükön érzik a nyomát. Ez nem költői kép, hanem a szinesztézia működése, amely a becslések szerint az emberek 1–4 százalékát érinti. Az élmények spontánok, élénkek és meglepően állandók: aki az „A” betűt vörösnek látja, nagy valószínűséggel ugyanazt az árnyalatot fogja látni évekkel később is, kikapcsolni pedig nem tudja. A jelenség gyakrabban fordulhat elő nőknél – jegyzik meg kutatók a The Conversation -ön –, bár ezt torzíthatja, hogy kik kerülnek a vizsgálatokba. Úgy tűnik, a genetika is közrejátszik, mivel családokon belül halmozódik. Honnan ered mindez? Két rivális magyarázat létezik. A „keresztaktivációs” elmélet szerint a szinesztéták agyában a szokásosnál több idegi kapcsolat marad meg: a fejlődés során normálisan zajló „szinaptikus metszés” nem végzett teljes munkát, így például a betűfelismerésért felelős terület közvetlenül összedrótozódhat a színfeldolgozó résszel. A másik megközelítés úgy véli, az agyi szerkezet nem tér el az átlagtól, csak bizonyos pályák aktívabbak. Ennek enyhébb változatát mindannyian ismerjük: ha egy szürke banán fotóját látjuk, az agyunk egy szinten akkor is „sárgaként” kódolja. A szinesztézia ennek felerősödött verziója lehet. Érdekes a kreatív vonatkozás is. Egy ausztrál felmérés szerint a szinesztéták mintegy 24 százaléka dolgozik kreatív területeken – képzőművészetben, zenében, építészetben vagy designban –, szemben az általános népesség 2 százaléka alatti arányával. A különbség okát még nem fejtették meg; vezető hipotézis, hogy a váratlan érzéki kapcsolások asszociatívabb, termékenyebb gondolkodásmódot hoznak. Művészek és zenészek – köztük Kandinsky és Lorde – is beszámoltak szinesztétikus élményekről. A kép tehát kettős: a szinesztézia sokaknak természetes, mindennapi háttérfolyamat, a tudomány számára pedig továbbra is nyitott kérdés, pontosan hogyan épül fel és miért marad ilyen következetes évtizedeken át.
HOZZÁSZÓLÁSOK
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
LoginOLVASD EL EZEKET IS: