Szoftverként tér vissza az Elektron Monomachine és Machinedrum

Két, használtan ma már nehezen és drágán beszerezhető Elektron-gép kaphat új életet szoftveres formában. Joe Landers fejlesztő elkészítette a Machinedrum és a Monomachine kísérleti emulációját, mégpedig a The Usual Suspects nyílt forrású Gearmulator projektjének saját forkjaként. A fejlesztés egyelőre korai alpha állapotban jár, de már letölthető és kipróbálható. 

A Gearmulator megközelítése eltér egy hagyományos pluginétól. Nem egyszerűen újraalkotja egy régi hangszer hangzását, hanem az eredeti készülékben használt chipeket emulálja, majd ebben a virtuális hardverkörnyezetben futtatja az eredeti firmware-t. Az alapprojekt ugyanezzel a módszerrel már többek között Access Virus, Waldorf microQ és Microwave II/XT, Clavia Nord Lead 2X, Roland JP-8000 és Sound Canvas modelleket is életre keltett. 

Landers forkja ehhez adja hozzá az Elektron első generációjának két meghatározó digitális hangszerét, a Machinedrumot és a Monomachine-t. Az eredeti gépekben alkalmazott Motorola DSP-architektúra emulációja teszi lehetővé, hogy ne pusztán a hangkaraktert próbálja reprodukálni a szoftver, hanem magának az Elektron firmware-nek a működését is. Az Elektron saját dokumentációja ma is kezeli mindkét régi gép OS-fájljait: a Transfer alkalmazással Monomachine és Machinedrum esetében továbbra is lehetséges az operációs rendszer átvitele a hardverre. 

Ez azonban egy fontos korlátozást is jelent. A szükséges ROM/firmware nincs benne az emulátorban, azt a felhasználónak kell biztosítania. Ez ugyanaz az alapelv, amelyre a Gearmulator többi emulációja is épül: a projekt az emulációs környezetet adja, nem az eredeti gyártók jogvédett firmware-ének szabad terjesztését. 

A jogi helyzet emiatt nem teljesen érdektelen. Az, hogy egy nyílt forrású emulátor technikailag képes futtatni egy régi hangszer firmware-ét, önmagában nem jelenti azt, hogy az eredeti szoftver szabadon másolható vagy terjeszthető. A projekt nem áll kapcsolatban az Elektronnal, amit Landers a repository leírásában külön hangsúlyoz. Hogy a gyártó hosszabb távon hogyan viszonyul az ilyen emulációkhoz, egyelőre nyitott kérdés; jelenleg nincs jele annak, hogy az Elektron hivatalosan támogatná ezt a projektet. 

A kezelőfelület viszont nem egyszerű technikai demonstráció. Landers olyan virtuális panelt készített, amely a DAW-on belül is igyekszik megtartani az eredeti Elektron workflow-t. Van key chording és parameter lock kezelés, a másodlagos funkciók közvetlenül elérhetők a feliratokra kattintva, az enkóderek pedig egérrel nyomhatók és tekerhetők. SysEx-fájl is küldhető közvetlenül az emulált gépnek. 

Az audiointegráció szintén túlmutat egy egyszerű sztereó pluginen. A hostból érkező hang az emulált gépek bemeneti effektjeibe és mintavételi funkcióiba is továbbítható, multi-output VST3 hostban pedig további kimenetpárok is rendelkezésre állnak. A standalone változat jelenleg sztereó kimenetet használ. 

Mindez különösen érdekes ennél a két Elektron-modellnél. A Machinedrum és a Monomachine a cég későbbi hangszereinek számos alapötletét megelőlegezte, és maga az Elektron is úgy emlékezik vissza rájuk, mint első teljesen digitális hangszereire. Mindkettőben szerepelt egyszerűsített FM-szintézis is, amelynek gondolkodásmódját a vállalat évekkel később a Digitone tervezésekor vitte tovább. 

A lelkesedés mellett azonban érdemes észben tartani az alpha jelzőt. Ez jelenleg fejlesztői és kísérletező kedvű felhasználóknak szóló projekt, nem egy kész, optimalizált kereskedelmi plugin. A közösségi beszámolók szerint a CPU-terhelés egyelőre komoly lehet, különösen régebbi számítógépeken, miközben a fork fejlesztéséhez már többen is hozzájárulnak. A GitHubon jelenleg több nyitott pull request is látható, vagyis a munka aktívan folytatódik. 

A fejlesztés jelentősége ezért most nem az, hogy egyik napról a másikra feleslegessé tenné az eredeti hardvert. Sokkal érdekesebb, hogy az egykor konkrét DSP-kre és saját firmware-re épített digitális hangszerek egyre nagyobb része válik emulálhatóvá modern számítógépeken. Ha a teljesítmény és a stabilitás javul, a Machinedrum és a Monomachine olyan formában kerülhet vissza a stúdiókba, amely néhány évvel ezelőtt még jóval nehezebben volt elképzelhető.

Korábbi kapcsolódó cikkeink

A OneMusic nemrég az Elektron régi és új gépeit egyaránt érintő Outbox 8 megoldásáról írt: Elektron Outbox 8: nyolc kimenet szinte minden Elektron géphez USB-n. Az új interfész kompatibilitási körében a Monomachine és a Machinedrum is megjelenik, bár ezeknél a régi modelleknél a többcsatornás USB-audió nem érhető el. 

Szintén kapcsolódik az Elektron jelenlegi szoftveres integrációjához a Tonverk 1.4-ről szóló OneMusic-cikk, amely az Overbridge többcsatornás USB-audió támogatásának megérkezését mutatta be. Ez jól érzékelteti, milyen irányba fejlődött a gyártó hardver-szoftver kapcsolata a Machinedrum és Monomachine generációja óta.