AI-botrány a zeneiparban: súlyos vádak a Suno ellen

A zeneipar legújabb jogi ügye a Suno nevű AI-platform körül forog, amelyet Tony Justice és több más művész perelt be azzal a váddal, hogy a rendszer fejlesztése során engedély nélkül másolt és használt fel védett audiókat. A kereset szerint a Suno megsértette a DMCA előírásait, amikor megkerülte a YouTube kalózkodás elleni védelmét, hogy hozzáférjen szerzői joggal védett zenékhez, majd ezeket a felvételeket AI-modelljei betanítására használta.

A vádak komolyak, és messzire vezethetnek. A művészek állítják, hogy a Suno úgy épített fel egy versenyképes zene-generáló platformot, hogy közben jogellenesen használta fel mások műveit, majd ezeket saját bevételszerzési céljaira fordította — ezzel megfosztva az alkotókat a nekik járó díjazástól és elismeréstől.

A Suno a múlt hónapban kérte a bíróságtól, hogy utasítsák el a keresetet. A vállalat szerint nem sértették meg a DMCA szabályait, mivel álláspontjuk szerint a YouTube kódolási rendszere „nem számít valódi hozzáférési korlátozásnak”. A felperesek ezzel szemben kitartanak amellett, hogy a Suno által végzett stream-rippelés igenis jogellenes, és tisztességtelen piaci előnyt biztosít a platform számára.

A per tétje jelentős: az ítélet meghatározhatja, hogy AI-platformok milyen módon képezhetik algoritmusaikat, és milyen keretek között használhatnak fel szerzői jog által védett anyagokat. A zeneipar árgus szemekkel figyeli a fejleményeket, hiszen az ügy precedenst teremthet a következő évek AI-vitáihoz.