NIVA és Fan Alliance országos tiltást kér a Ghost Tickets ellen, napi 10 ezer dolláros bírságokkal

A The National Independent Venue Association (NIVA) és a Fan Alliance közös levélben szólította fel a kongresszust, hogy számolja fel a Ghost Tickets gyakorlatát. A szervezetek a spekulatív jegyek – vagyis azok az ajánlatok, amikor az eladónál valójában nincs meg a jegy – egyértelmű tiltását, „egységes árdrágítási korlátok” bevezetését és súlyos bírságokat sürgetnek. A levélben konkrét példákat is említenek: a World Cup környékén több hamis jegyes botrány robbant ki, egy vásárló például több mint 6 000 dollárt költött, majd „ left standing outside Gillette Stadium ”. A NIVA szerint ez nem csak sporteseményeknél gond: a közelmúltban az Oasis visszatérő turnéja körül is sok volt a spekulatív hirdetés. Bár néhány állam már lépett saját szabályozással, országos megoldás továbbra sincs. A javaslat lényege, hogy a Kongresszus tiltsa kifejezetten az „eladónál nincs birtokban” lévő jegyek árusítását; vezessen be egységes árdrágítási limitet a másodpiacon; írjon elő napi, listánként legalább 10 000 dolláros bírságot a jogsértőknek; és kötelezze a másodpiaci platformokat a professzionális viszonteladókkal kapcsolatos adatok nyilvánosságára. A NIVA és a Fan Alliance szerint a jelenlegi TICKET Act változat ezt nem oldja meg: állításuk szerint továbbra is lehetővé tenné a ghost ticketinget, amely a világbajnokság idején is megtéveszti a vásárlókat. A szervezetek azt is kifogásolják, hogy egyes jegyreformot támogató szereplők a másodpiac nagy érdekeltségeivel – például a StubHubbal – együttműködve lobbiznak a mélyreható változtatások ellen. Közben két BOTS Act -ügy is folyamatban van, az egyik a Live Nationt és a Ticketmastert érinti, amelyek az antitrösztperben elszenvedett vereségük után további büntetésekkel nézhetnek szembe. A piacon más mozgások is látszanak: a Spotify a „Reserved” funkcióval közvetlenül a szuperrajongókhoz vinné a jegyeket, miközben egyre több a felhívás az olyan „megtévesztő jegy-URL-ek” visszaszorítására, amelyek elsődleges értékesítőként tüntetik fel a valójában másodpiaci oldalakat.