Opvs Novum: közösséggé válik Penelope Trappes A Requiemje

A Opvs Novum: A Requiem Reworked című anyaggal Penelope Trappes újra megnyitja A Requiem világát – nem klasszikus Remix-Sammlung formában, hanem egy kollektív újramesélésként. A veszteség, a spiritualitás és az érzelmi átmenetek témáit ezúttal nem egyéni feldolgozásként, hanem közös tapasztalatként halljuk, olyan közreműködőkkel, mint Saint Etienne , Julia Holter , Gazelle Twin vagy Stephen Mallinder . Trappes szerint az eredeti mű nem zárult le: az A Requiem turnéján azt látta, hogy a dalok történetei egyre szorosabban kapcsolódnak a közönséghez és a külvilághoz. A háborúk, a rasszizmus és a társadalmi feszültségek nyomán érzékelhető „globális gyász” közegében a Rework-Projekt számára „gyógyító balzsamnak” tűnt. Nem egyszerű újraértelmezéseket kért: az érdekelte, mások hogyan olvassák és formálják át érzelmileg az anyagot. Az így létrejött változat Trappes szerint még elegikusabb és szakrálisabb lett az eredetinél. A teljes alkotói szabadság tágas, nyitott zenei világot eredményezett: Sarahsson orgonaművétől Flora Yin-Wong dekonstruktív, húros hangzásáig olyan atmoszféra születik, amely tudatosan kerüli a könnyű besorolást. Bár a névsor stílusban szélesen szór, Trappes a kombinációt nem véletlenszerűnek érzi: sok közreműködő személyes barát, akik különböző zenei közegből jönnek, mégis hasonló politikai, spirituális és társadalmi nézeteket osztanak. A lemez így saját kreatív közösségének mikrouniverzumaként is olvasható; a sokféle hangnyelv végső soron az élet káoszát tükrözi. Külön fejezet Saint Etienne részvétele. Trappes már 2012-ben, korábbi zenei korszakában lépett fel velük a New York-i Webster Hall színpadán, évekkel később pedig Brightonban futott össze újra Pete Wiggs-cel, amiből új barátság született. Számára ez a kapcsolat „tökéletes körnek” érződik – kölcsönös tisztelettel és azzal a különös érzéssel, mintha nem telt volna el idő. Hogy Saint Etienne épp a Platinum című dalt választotta, Trappes teljesen találónak tartja. Összességében az Opvs Novum nem puszta átirat, hanem „közösségi odaadás”: minden közreműködés egy külön világ – őszinte, sokszínű és nyitott.