RIAA: 6,9 százalékkal nőtt az amerikai hangfelvétel-piac

Az amerikai hangfelvétel-piac 5,97 milliárd dolláros nagykereskedelmi bevételt termelt 2026 első felében, 6,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez már nem puszta araszolás: az előfizetések tovább erősödtek, a vinyl lendületben maradt, a CD pedig olyan tempót diktált, amilyet kevesen vártak tőle a streaming korszakában.

A piac motorja változatlanul a fizetős streaming. A prémium-előfizetésekből 3,11 milliárd dollár érkezett, miközben az átlagos előfizetői fiókok száma 111,1 millióra nőtt. A bevétel 7,8, az előfizetések száma 5,5 százalékkal emelkedett, vagyis nemcsak több lett a fizető felhasználó: egy-egy előfizetésből is több pénz folyt be.

Ebben már szerepe lehetett a Spotify februári amerikai áremelésének. Az Apple Music későbbi drágítása, illetve a YouTube Music hasonló lépése viszont inkább a második félév számaiban válhat láthatóvá. A növekedés így várhatóan folytatódik, bár a bevételi bővülés egy része már nem új hallgatókból, hanem magasabb havidíjakból érkezhet.

A streaming többi része jóval kevésbé egységes. A korlátozott katalógust vagy funkcionalitást kínáló fizetős csomagok bevétele 9 százalékkal, 239,1 millió dollárra esett. Az ingyenes, reklámokkal finanszírozott streaming 3,7 százalékos növekedéssel 899,6 millió dollárt hozott, míg az egyéb streamingbevételek – ideértve a SoundExchange kifizetéseit – 2,1 százalékkal, 639,4 millióra csökkentek. A számokból egyre tisztábban látszik: a piac a teljes értékű prémium-előfizetés felé tereli a hallgatókat.

A jelentés igazi fordulata azonban a fizikai hordozóknál történt. A szegmens bevétele 25,9 százalékkal, 731,5 millió dollárra ugrott. A vinyl maradt a legnagyobb formátum: 26,5 millió példány kelt el, 543,8 millió dolláros bevételt termelve.

A leggyorsabban mégsem a bakelit, hanem a CD nőtt. A formátum 171,1 millió dollárt hozott, ami 58,6 százalékos emelkedés, miközben az eladott darabszám 45,7 százalékkal, 17,5 millióra nőtt. Egyetlen félév még nem jelenti a CD végleges feltámadását, de az ugrás már túl nagy ahhoz, hogy egyszerű nosztalgikus kilengésként lehessen félretenni.

A letöltések közben tovább veszítik el azt a szerepet, amelyet egykor a fizikai kiadványok digitális utódjaként szántak nekik. Az állandó letöltésekből 121 millió dollár folyt be, 12,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az albumletöltések ennél lassabban, 3 százalékkal estek vissza. Ha valaki birtokolni akarja a zenét, egyre kevésbé fájlt vásárol – inkább egy lemezt, amelynek tárgyként is értéke van.

A filmekhez, sorozatokhoz, reklámokhoz és játékokhoz kapcsolódó szinkronlicencek szintén erős félévet zártak. A 231,8 millió dolláros bevétel 18,2 százalékos növekedést jelent, vagyis a katalógusok audiovizuális felhasználása a kiadók és jogtulajdonosok számára is egyre fontosabb üzlet.

A jelentés számai nagykereskedelmi értéket mutatnak: azt, mennyi bevétel jutott a kiadókhoz és a forgalmazókhoz, a visszárukat is figyelembe véve. Ez nem azonos azzal az összeggel, amelyet a közönség a pénztáraknál vagy az online áruházakban elköltött, és azt sem mutatja meg, mennyi jutott végül az előadóknak.

2026 első fele így egy furcsa, mégis logikus piac képét rajzolja ki. A hozzáférésért havonta fizetünk, a birtoklásért pedig egyre inkább valami kézzelfoghatót választunk.