Melina Ingrosso énekelte a Don’t You Worry Child intróját

A Don’t You Worry Child apáról szóló sorai most először kaptak ennyire személyes jelentést. Melina Ingrosso állt a göteborgi Ullevi színpadán, és mire eljutott a „my father said” részig, már nemcsak a Swedish House Mafia himnuszát, hanem saját családi történetét énekelte.

A trió augusztus 29-i hazatérő koncertjén Sebastian Ingrosso lánya adta elő a 2012-es sláger különleges bevezetését. Az eredeti felvételen John Martin énekli a dalt, ezúttal azonban Melina hangja töltötte be a stadiont. Az első két versszak után odalépett apjához, megölelték egymást, majd teljes erővel berobbant a refrén.

A jelenet azért működött ennyire pontosan, mert nem kellett túlmagyarázni. A Swedish House Mafia karrierjének egyik legnagyobb pillanata mindig is az apai tanácsról és egy elveszett, biztonságos világról szólt. Most maga Ingrosso állt ott a lányával, miközben a dal legfontosabb mondata szó szerint életre kelt előttük.

A Don’t You Worry Child több mint egy sláger a trió történetében. A Swedish House Mafia első korszakának végén érkezett, majd a búcsúkoncertek érzelmi csúcspontjává vált. A visszatérés óta is biztos pontja a szetteknek: az a szám, amelynél már nem kell vezényelni a közönséget, mert tízezrek egyszerre tudják, mikor kell felemelni a kezüket és mikor érkezik a drop.

A göteborgi hétvége már a stadionkoncert előtt drámai fordulatot vett. Az augusztus 28-ra meghirdetett első Ullevi-estet heves viharok miatt le kellett mondani. Axwell, Steve Angello és Sebastian Ingrosso másnap délután egy ingyenes szabadtéri szettel válaszolt: mintegy 40 ezer ember gyűlt össze a Götaplatsenen, mielőtt este megnyíltak volna a stadion kapui.

A kényszerű törlés így nem elvágta, hanem átalakította a hazatérést. Göteborg belvárosa már órákkal az Ullevi-show előtt tánctérré változott, az esti koncert pedig egyetlen fellépésnél jóval nagyobb, egész napos eseménnyé nőtt.

A trió az elhunyt Avicii előtt is tisztelgett. Amikor felcsendült a Levels, a stadion fényárba borult – egy svéd elektronikus zenei korszak üzent egy másiknak, hosszú beszédek nélkül. A dal önmagában elmondta, miért nem lehet Aviciit kihagyni egy ekkora svédországi estéből.

A koncert közben nem ragadt bele a múltidézésbe. A Swedish House Mafia július végén adta ki Lykke Livel közös számát, a Happiness Is So Sad-et, amely a nyári szettekben is fontos helyet kapott. A hazatérés egyszerre szólt a trió örökségéről és arról, hogy továbbra is új zenével akarják megtölteni ezeket a stadionokat.

Mégis egy csendesebb, családi jelenet maradt az este legerősebb képe. Egy monumentálisra tervezett show-ban végül néhány elénekelt sor és egy ölelés mutatta meg a Swedish House Mafia emberi oldalát.