Végleg elbukott az RBX által indított Spotify-per a botstreamelés miatt

A keresetet Eric Dwayne Collins, vagyis RBX tavaly novemberben indította a Spotify ellen. A rapper azt állította, hogy a streamingplatform nem tesz eleget a mesterségesen generált lejátszások visszaszorításáért, miközben az úgynevezett botfarmos streamelés torzíthatja a jogdíjak elosztását. A keresetben Drake-et is példaként említette, de a rapper nem volt alperes az ügyben.

RBX eredeti beadványa szerint Drake több mint 37 milliárd lejátszásának „nem jelentéktelen része” származhatott egy kiterjedt botfiók-hálózattól. Ezek azonban a felperes állításai voltak, amelyeket a bíróság nem tekintett bizonyított tényeknek. A kereset szerint a mesterséges streamek a Spotify úgynevezett streamshare-alapú kifizetési rendszerén keresztül más jogtulajdonosoktól vehettek el bevételt.

A Spotify elleni első keresetet Josephine L. Staton szövetségi bíró júniusban elutasította, de akkor még lehetőséget adott RBX-nek a beadvány módosítására. A rapper a bíróság által biztosított 20 napos határidőn belül új keresetet nyújtott be, amelyben részletesebben próbálta alátámasztani, hogy a Spotify szelektíven alkalmazza a saját csalásellenes szabályait.

Staton most ismét arra jutott, hogy a módosított kereset sem tartalmaz elegendő konkrétumot. A bíróság szerint az RBX által előadott állítások továbbra is túl általánosak és következtetésjellegűek, és nem mutatják be megfelelően, hogy a Spotify megsértette volna a kaliforniai tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényt.

A bíró azt is megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani: a Spotify-nak jogi kötelessége lett volna megvédeni őt és a többi jogtulajdonost a platformon működő botoktól. A bíróság szerint az sem volt kellően alátámasztva, hogy a Spotify megtévesztő állításokat tett volna saját, mesterséges streamelés elleni intézkedéseiről.

A kereset a Spotify kifizetési modelljét is támadta. RBX érvelése szerint ha a nagy előadók katalógusaiban jelentős mennyiségű mesterséges lejátszás jelenik meg, az a teljes streampoolból való részesedésükön keresztül jelentős többletjogdíjat eredményezhet. A módosított kereset már 600 millió dollárnyi, állítólagosan más jogtulajdonosoktól elvont jogdíjhoz kapcsolódó sérelmet is felvetett, de a bíróság ezt sem találta megfelelően megalapozottnak.

A mostani döntés legfontosabb jogi következménye, hogy az ügyet „with prejudice”, vagyis végleges hatállyal zárták le. RBX így ebben a formában nem nyújthatja be újra ugyanazt a keresetet. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bíróság szerint a Spotify rendszerében nincsenek mesterséges streamek, vagy hogy a streamingcsalás nem okozhat pénzügyi károkat. A bíró azt vizsgálta, hogy RBX konkrét jogi állításai megfeleltek-e a perindításhoz szükséges követelményeknek.

A streamingiparban ettől függetlenül továbbra is komoly kérdés marad, hogyan lehet kiszűrni a mesterséges lejátszásokat, és ki viseli azok pénzügyi következményeit. Az ügy lezárása tehát nem oldja meg a botstreamelés problémáját – ebben a konkrét perben viszont a bíróság nem talált olyan jogalapot és kellően alátámasztott tényállítást, amely alapján az RBX által indított csoportos kereset folytatódhatna.