Fontos AI-szerzői jogi pert nyert a Thomson Reuters

Fontos állomásához érkezett az AI és a szerzői jog kapcsolatáról folyó amerikai jogi vita. A Third Circuit szeptember 29-én helybenhagyta a Thomson Reuters javára született korábbi döntést a már megszűnt ROSS Intelligence ellen. A teljes indokolás egy nappal később vált nyilvánossá, és egyértelművé tette: a bíróság szerint a ROSS felhasználása nem minősült fair use-nak.

A 2020-ban indult ügy középpontjában a Thomson Reuters Westlaw jogi adatbázisának úgynevezett headnote-jai, vagyis a bírósági döntések jogi megállapításait összefoglaló szerkesztői szövegek álltak. A ROSS egy közvetítőn, a LegalEase-en keresztül készíttetett körülbelül 25 ezer tréninganyagot, amelyek létrehozásához több ezer Westlaw-headnote-ot használtak fel. A Thomson Reuters ehhez nem adott engedélyt.

A fellebbviteli bíróság most azt is megerősítette, hogy a perben vizsgált 2243 Westlaw-headnote eléri a szerzői jogi védelemhez szükséges eredetiség szintjét. Ennél is fontosabbnak bizonyult azonban a fair use kérdése. A testület szerint a ROSS felhasználása „erősen kereskedelmi jellegű” és legfeljebb „minimálisan átalakító” volt.

Ennek oka, hogy a két szolgáltatás végső célja nagyon hasonló volt. A Westlaw a headnote-ok segítségével teszi könnyebbé a releváns bírósági döntések megtalálását és értelmezését, míg a ROSS ugyanezekből származó anyagokkal tanította be saját rendszerét, hogy versengő jogi kutatási szolgáltatást hozzon létre. A bíróság szerint a tréning közbeiktatása önmagában nem változtatta meg kellően a felhasználás célját.

Különösen fontos, hogy a Third Circuit maga húzott határt a ROSS és a mai generatív AI-rendszerek között. A ROSS nem generált új szöveget: természetes nyelvű jogi kérdésekre már létező bírósági határozatok releváns részleteit kereste elő. Az ítélet ezért kifejezetten megkülönbözteti az ügyet azoktól a perektől, amelyekben nagy nyelvi modellek új tartalmak előállítására használják a tréningadatokat.

A piaci hatás vizsgálatakor a bíróság szintén a Thomson Reuters érveit fogadta el. Nemcsak azt látta problémának, hogy a ROSS közvetlenül a Westlaw piacán akart versenyezni, hanem azt is, hogy már kialakulóban van a szerzői joggal védett tartalmak AI-tréningre történő licencelésének piaca. A jogosulatlan másolás ezért egy potenciális licencpiac értékét is érintheti.

A döntést a zeneipar is kiemelten figyelte. Az RIAA és az NMPA közös amicus beadvánnyal támogatta a Thomson Reuters álláspontját, és többek között azzal érvelt, hogy ha védett műveket olyan rendszer létrehozására másolnak, amely ugyanazon a piacon helyettesítő terméket állít elő, az erősen a fair use ellen szól. Ez azonban a két zeneipari szervezet jogi álláspontja volt; a bíróság nem mondta ki általános szabályként, hogy minden AI-tréning célú másolás jogsértő.

Ez a különbség a Suno, az Udio és más generatív zenei AI-rendszerek körüli perekben különösen fontos lehet. A lemezcégek és kiadók hivatkozhatnak a ROSS-ítélet kereskedelmi célra, piaci helyettesítésre és licencpiacra vonatkozó megállapításaira, de a generatív rendszerek átalakító jellegének kérdését ezekben az ügyekben külön kell eldönteni. A Third Circuit maga is hangsúlyozta, hogy az előtte fekvő ügy lényegében egy „hagyományos szerzői jogi ügy” volt, AI-technológiával a háttérben.

A határozat ettől még mérföldkő: ez az első amerikai szövetségi fellebbviteli döntés, amely az AI-tréning és a fair use kapcsolatával foglalkozik. Nem dönti el egy csapásra a generatív AI szerzői jogi vitáit, de most először született olyan fellebbviteli szintű ítélet, amely szerint egy kereskedelmi versenytárs védett tartalmakra épülő, csak minimálisan átalakító AI-tréningje nem élvez fair use védelmet.