Black Sun: Buchla-logikával érkezik az Electric Atlas iPad-szintije

A Black Sun eredetileg nem alkalmazásnak készült. Neil Burnby, a kanadai Electric Atlas Instruments alapítója nagyjából két éven keresztül dolgozott egy egyedi, fizikai félig moduláris szintetizátoron, amelyből végül csak egyetlen prototípus épült meg. A hardver sorozatgyártását elengedte, a mögötte álló ötleteket azonban nem: a hangszert iPadre költöztette, közben pedig kibővítette mindazzal, amit szoftverben könnyebb megvalósítani.

Így született meg az Electric Atlas Black Sun, egy 18 modulból álló, West Coast szemléletű szintetizátor. Önálló alkalmazásként és AUv3 pluginként is működik, de kizárólag iPadre készül. A fejlesztő szeptember 16-ra tervezi a megjelenést.

Nem Buchla-emuláció, hanem saját hangszer

A Black Sun felépítésén egyértelműen érezhető Don Buchla öröksége, de az alkalmazás nem egy létező Buchla-rendszert próbál lemásolni. Inkább ugyanabból a gondolkodásmódból indul ki: a hagyományos szubtraktív szintézis helyett a hullámformák alakítása, a dinamikus kapuk, a véletlen feszültségek és az egymásra ható modulációk kerülnek a középpontba.

A két fő oszcillátor szinuszhullámot kever fűrész-, négyszög- vagy hajtogatott szinuszformával. A hangmagasságot durva és finom hangolás szabályozza, a Blend a hullámformák arányát kezeli, a Scale a modulációs tartományt alakítja, a Driftpedig enyhe instabilitással mozdítja el a steril digitális karaktertől a hangot.

Hagyományos szűrők nem kerültek a jelútba. Helyettük két low-pass gate dolgozik, amelyek egyszerre módosítják a hangerőt és a magas frekvenciák áteresztését. Ez a West Coast hangszerek egyik jellegzetes megoldása: a hang nem egyszerűen halkabbá válik, hanem lecsengés közben fokozatosan tompul is. A Black Sun kapui beépített sztereó pozicionálást kaptak, így a két hangút a térben is külön mozgatható.

A West Coast szemlélet az utóbbi időben több kisméretű hangszerben is visszatért. Korábban a Buchla Easel által inspirált M0SS-201-ről és annak új rokonairól írtunk, amelyek szintén a wavefoldingot, a véletlengenerálást és a közvetlen kísérletezést helyezik a klasszikus szűrőközpontú hangformálás elé.

Burkológörbe, LFO és oszcillátor ugyanabból a modulból

A Black Sun két rise/fall jelalak-generátora több szerepet is betölthet. Használhatók hagyományos burkológörbeként, a vezérlőjelek változását kisimító slew processzorként vagy folyamatosan ismétlődő modulációként. Elég magas sebességnél akár hangfrekvenciás jelgenerátorrá is válhatnak.

Mellettük két LFO található, amelyek gyors tartományba kapcsolva VCO-ként működnek. A moduláris logikát követve ezért a Black Sun egyes részei nem kizárólag egyetlen feladatra készültek: ugyanaz a modul a patch felépítésétől függően lehet vezérlőforrás, ritmikai elem vagy hallható oszcillátor.

A mozgásról két, Buchla ihlette Fluctuating Random generátor, egy mintavételező és jeltartó egység, impulzusgenerátor, órajel és két logikai modul is gondoskodik. Ezekkel önmagukat alakító patchek hozhatók létre, amelyek külső szekvencia nélkül is folyamatosan változtatják a hangmagasságot, a ritmust vagy a hangszínt.

A kimeneti szekcióban overdrive, visszacsatolható echo és rugós zengetőt idéző effekt kapott helyet. A hang így az alkalmazáson belül elvihető a száraz, perkusszív West Coast tónusoktól a torz, visszhangos és hosszabban kibomló textúrákig.

Két ötlépéses szekvenszer többet tud, mint elsőre látszik

A Black Sun nem akar összetett, több tucat sávos szekvenszert helyettesíteni. Két, egyenként ötlépéses egységet kínál, amelyek külön is használhatók, de összekapcsolva tízlépéses mintát alkotnak.

A lépések nemcsak hangmagasságokat vezérelhetnek. Tetszőleges CV-célpontra küldhetők, ezért az egyik szekvenszer például dallamot játszhat, miközben a másik a hullámforma-keverést, a low-pass gate működését vagy valamelyik effekt paraméterét mozgatja. Az eltérő hosszúságú modulációs körökből hosszabb idő alatt ismétlődő, generatív minták is építhetők.

A játékhoz Buchla Easel-stílusú érintőlapok tartoznak. Ezek hangmagasság-, gate- és nyomásérzékeny CV-jelet állítanak elő, a Pressure kimenet pedig szabadon hozzárendelhető bármely kompatibilis célponthoz. Így az érintés erőssége nemcsak a hangerőt, hanem például a wavefolding mennyiségét vagy a moduláció intenzitását is vezérelheti.

A hangkészlet saját skálákhoz igazítható, a beépített arpeggiátor pedig a hagyományos dallamjáték és az önjáró moduláris patchek közötti átmenetet segíti. Az oszcillátorok Fixed és Free módja ugyanezt a kettősséget szolgálja: az egyikben MIDI-vel és kvantált hangokkal viselkednek hagyományos hangszerként, a másikban szabadon hangolható moduláris VCO-ként működnek.

Virtuális kábelek helyett áttekinthető mátrix

A patchelés külön oldalon történik, virtuális kábelek nélkül. A felület bal oldalán 42 modulációs forrás, a jobb oldalon 44 célpont található. A kapcsolat létrehozásához először a forrást, majd a célpontot kell megérinteni.

Egyetlen célponthoz legfeljebb négy forrás rendelhető, mindegyik külön bipoláris intenzitással. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a paramétert több jel is mozgathatja pozitív vagy negatív irányban, miközben a kezelőfelületet nem takarja el egy nehezen követhető kábelrengeteg.

A Black Sun tudatosan nem korlátlan virtuális moduláris rendszer. A 18 egységet úgy választották össze, hogy egyetlen, összefüggő hangszerként működjenek. A korlátozás ebben az esetben a gyorsabb munkát segíti: nem üres rackből kell felépíteni az alapvető jelutat, de a belső kapcsolatok szinte teljesen újrarendezhetők.

Az alkalmazás külső MIDI-vezérlést, hosttempó-szinkront, preseteket és külön hangbankokat is támogat. Az önálló és az AUv3-változat ugyanazokat a felhasználói beállításokat használja, így a saját patchek a különböző munkamódok között is elérhetők maradnak.

Az Electric Atlas Black Sun a tervek szerint 2026. szeptember 16-án jelenik meg iPadOS-re. A bevezető ár 9,99 dollár lesz, később pedig 12,99 dollárra emelkedik. További információk az Electric Atlas hivatalos oldalán találhatók, a hangszer első működés közbeni részletei pedig a Black Sun bemutatóvideójában láthatók.