A YouTube szerint kevés támogatást kapnak az uniós tartalomkészítők

A YouTube a Public First kutatócéggel közösen vizsgálta, milyen akadályokkal szembesülnek az Európai Unióban dolgozó tartalomkészítők. A 27 tagállamra kiterjedő anonim felmérésben 20 617 válasz érkezett június 1. és július 8. között, emellett 20 egyéni interjút is készítettek. A platform az eredményeket most szakpolitikai javaslatokká alakította.

A válaszok alapján a támogatási rendszer több ponton sem igazodik a digitális alkotói gazdaság működéséhez. A megkérdezettek 60 százaléka szerint kevés vagy semmilyen segítséget nem kapnak a készítők a képzéshez és készségfejlesztéshez, míg 65 százalékuk a kormányzati forrásokhoz és pályázatokhoz való hozzáférést látja problémásnak.

Hasonló arányban jelent meg a munkakörnyezet kérdése is. A professzionális alkotók 65 százaléka szerint kevés vagy semmilyen támogatást nem kapnak ahhoz, hogy stúdiókhoz és más megfelelő munkaterekhez jussanak. Ez különösen azoknál a csatornáknál jelenthet akadályt, amelyek már kisebb vállalkozásként működnek, és rendszeresen külső közreműködőkkel dolgoznak.

Az elismerés hiánya szintén visszatérő elem volt a kutatásban. 64 százalék szerint a döntéshozók nagyobb figyelme segítené a készítők beilleszkedését a kreatív iparágba, ugyanekkora arány pedig a hagyományos kreatív szektor nagyobb elismerését tartaná fontosnak. 60 százalék szerint a szakmai díjakon és elismeréseken való erősebb jelenlét is javítana a digitális alkotók helyzetén.

A YouTube öt fő területre építette a Creative Capital jelentés ajánlásait. Ezek között szerepel a készítők hivatalos statisztikai elismerése, az iparági képviselet erősítése, a képzési lehetőségek bővítése, a tartalomgyártáshoz szükséges finanszírozás és infrastruktúra javítása, valamint az úgynevezett nyílt felfedezés megőrzése.

A konkrét javaslatok között egy külön Eurostat-kategória létrehozása szerepelne a digitális alkotók számára, valamint egy Európai Alkotók Éve és egy Erasmus+ Creator Exchange pilotprogram elindítása. A YouTube emellett EU-finanszírozású gyakornoki programokat, a Creative Europe MEDIA digitális produkciókra való kiterjesztését és olyan InvestEU-garanciákat javasol, amelyek könnyebbé tehetik a rendszertelen bevétellel működő alkotói vállalkozások finanszírozását.

A platform saját gazdasági jelentőségét is hangsúlyozza. Az Oxford Economics adataira hivatkozva azt állítja, hogy a YouTube alkotói gazdasága 2025-ben több mint 8,4 milliárd euróval járult hozzá az EU GDP-jéhez, és több mint 220 ezer teljes munkaidős egyenértékű állást támogatott. A YouTube szerint az EU27-ben létrehozott tartalmak nézettségének több mint 70 százaléka az unión kívülről érkezik.

A jelentés egyik legérzékenyebb pontja az ajánlási rendszer. A válaszadók 83 százaléka szerint a YouTube ajánlásai és felfedezési algoritmusai kulcsfontosságúak a csatorna növekedése és a bevételek szempontjából, míg a legalább 100 ezer követővel vagy feliratkozóval rendelkező alkotók 71 százaléka úgy látja, hogy a láthatóság csökkenése közvetlenül veszélyeztetné a bevételeit.

A YouTube ezt az Európai Unióban tárgyalt „prominence” szabályokkal is összekapcsolja. A vállalat szerint azok a megoldások, amelyek bizonyos kijelölt médiaszolgáltatók tartalmainak nagyobb láthatóságot biztosítanának, hátrányosan érinthetnék a független alkotókat. Ez azonban már a platform saját szakpolitikai érvelése, nem a felmérés önmagában levont következtetése.

A kutatás így egyszerre mutat rá a digitális alkotók strukturális problémáira és arra, hogy a YouTube milyen irányú szabályozást szeretne látni Európában. A vita egyik központi kérdése az lesz, hogy a hagyományos kulturális és támogatási rendszerek mennyire tudják követni azt a piacot, amelyben egy YouTube-csatorna már nem feltétlenül hobbi, hanem önálló kreatív vállalkozás.