Recondite felemelkedése! Így lett a visszahúzódó producerből az underground kedvence!
Avagy: hogyan lett a visszahúzódó producerből az underground kedvence a minimalista és melankolikus tulajdonságaival?
Recondite, valódi nevén Lorenz Brunner talán a techno világ legérdekesebb antihőse. Szűkszavú és mentes minden manírtól, amik világszerte jellemzik társai többségét. Mi több, egy nyugodt hangzás bajnoka ő, távol azoktól az energiától szétrobbanó hangoktól, amik napjaink undergroundját uralják. Egyedi sajátosság jellemzi előadói látásmódját, de pont ez keltette fel a szcéna vezető kiadóinak – pl. Hotflush vagy Ghostly International – figyelmét.
Lorenz egy kis bajor városban nőtt fel, ahol ideje nagy részét egyedül, a természetben barangolva töltötte, így fedezve fel maga körül a környzetet.
„Ahogyan felnőttem, az rengeteg módot adott rá, hogy finomítsam az érzékeimet” – mondta a Billboardnak. „Bajorország erdejében teljesen más felnőni, mint Berlin utcáin. Ha normális gyerekként nősz fel egy olyan környéken, ahol kevés az ember, nagy eséllyel érzékeny ember lesz belőled.”
Ez a háttér a magyarázat Recondite különös hangzásvilágára. Nem a rideg, ipari berlini techno, hanem inkább valami organikus és érzelmileg összetett. Nosztalgikus és komor, valamint makacsul minimalista. Valójában az első dolog, amit Brunner zenéjéről megjegyeztek, hogy mennyire diszharmonikus. Az elrendezés nem túl komplex, csak néhány elem működik egyszerre egy időben. Minden egyes hangnak megvan a külön célja és a csend is akkora szerepet (vagy még nagyobbat) játszik, mint a hangok maguk. Majdnem olyan, mintha Brian Eno kiköltözött volna az erdőbe és hirtelen felfedezte volna a minimal technót.
Brunner először 2006-ban kezdett el zenét írni, majd 2011-ben beindította saját, Plangent Recordings kiadóját, és ezzel együtt különböző EP-ket is kiadott a labelen keresztül. 2012-ben megjelent debütáló albuma, az On Acid, majd 2013-ban jött a második album is, a Hinterland a Ghostly International kiadónál. Ezt követte 2014-ben Scuba labeljénél, a Hotflush-nál a Caldera EP, amely a Beatport techno listájának élén landolt és Brunner neve a legizgalmasabb előadók között volt napirenden egyből. Újabb két albummal és számtalan EP-vel később Recondite komoly diszkográfiát tudhat már maga mögött, ami minden egyes megjelenéssel csak még gazdagabbá válik.
Ez idő alatt Brunner folyamatosan tökéletesítette live showját is: egy tömör anyagot, amin bemutathatja tudását az Ableton Live-on keresztül. Folyamatosan nőtt a rajongók száma szerte a világon, ami azt eredményezte, hogy a Resident Advisor oldalán a 2014-es Top Live Act szavazás győztese lett, majd a következő évben bár a képzeletbeli trónról lecsúszott, de így is a második hely jutott neki.
Nem nehéz megérteni, miért annyira népszerűek a fellépései: a live szettjében Recondite zenéje rendkívüli minőséget nyújt, köszönhetően a minimalista konstrukciónak. Kevés elemből építkezik, minden egyes hangsávon teljes erővel szólaltatva meg azokat. Vegyük például a Phalanx c. dalt: egy megfelelő hangrendszeren keresztül minden pergődob üteme olyan érzést kelt, mint egy fa becsapódása az erdőben, a basszus pedig egy vihar erejével sújt le.
Recondite zenéinek többsége a sötétséget hordozza magában, természetfeletti módon. Részben ez az, ami a zenéjét olyan lenyűgözővé teszi. A Warg és a DRGN2 trackek például fenyegetően szólnak, míg a Corvus c. dalban egy varjú hangja is felcsendül. Amikor megkérdezik ezekről, Brunner mindig a természetben töltött idejére mutat vissza: „Néha, amikor egyedül sétálsz az erdőben és az időjárás is sötét, olyan a légkör, hogy azonnal átjárja a testedet, még ha nem is tudsz róla. Mint amikor egy komor fényképet vagy festményt nézel, akkor is elkap egy bizonyos hangulat.”
A környezet ilyen jellegű behatása lett Recondite kreativitásának fő tengelye. Míg sok előadó aktívan keresi az inspirációt, addig Brunner sokkal organikusabb módon dolgozik: hagyja, hogy a természet tegye a dolgát.
„Az inspiráció egy olyan dolog, amit nem irányíthatsz” – mondja. „Nem is igazán akarom irányítani. Amíg ez megvan bennem és ameddig az életem is úgy van berendezve, mint most, tudom, hogy megőrizhetem a kreativitásomat.”
A kreatív alkotás ilyen könnyed megközelítése hűen tükrözi Recondite teljes művészi világképét. Ösztönből elkerüli a túlgondolást, így Brunner Zen-szerű bizalmat fektethet intuíciójába, amivel szépen építi karrierjét.
„Nincs igazi nagy terv arra, hogy mit is szeretnék képviselni vagy elérni a zenémmel” – mondja. „Azt hiszem, az egész dolog inkább egyfajta kombinációja annak, hogy mit gondolok jónak és annak, hogy azt csinálom, amit szeretek – nincs semmi különleges, amit a kezdetek óta terveznék.”
Becsületére legyen mondva, ez a módszer eléggé jól működik számára. Négy albumon túl van, az ötödik pedig úton van, és Recondite munkásságával nem csak legyőzte a kreativitás szörnyű szigorát, de az évek során egy teljesen egyedülálló művészi stílust is létrehozott. Végső soron ezeket a személyiségi jegyeket Brunner érzelmi és filozófiai érettsége csak még vonzóbbá tette.
Recondite következő albuma, a Theater II a mai napon jelenik meg a Dystopian kiadónál. Ide kattintva hallgathatsz bele az 5 trackes EP-be.
