Akinek Robert Miles nevéről kizárólag a Children című szintis altató ugrik be, esetleg néhány további andalító dream trance darab, nagyot fog csodálkozni, ha meghallgatja az olasz DJ Th1rt3en című fusion lemezét, melyen vígan megfér egymás mellett techno, experimental, ambient, poszt rock és prog, mindez gazdag hangszerelésben.
Robert Miles olasz szülők gyermekeként született Svájcban, de később visszaköltözött Itáliába, ahol már fiatalon elkezdett lemezlovászkodni. A kilencvenes években befutott előadóvá lett
Children című dream trance slágerének köszönhetően, de a
Fable is agyonjátszott darab volt. Aztán jöttek sorban a lemezek, Miles 2003-ban saját kiadót alapított (Salt Records), a 2004-es
Miles Gurtu LP óta azonban nem jelent meg szólólemeze.
Hét évvel később itt a
Th1rt3en, mely nem a tizenharmadik a sorban, viszont tizenhárom számot hordoz. Az első például a
Dreamland világát idéző
Orchid Miracle, mely olyan, mint egy filmzenei Opening Scene-tétel, de aztán teljesen más irányt vesz a lemez. A további dalok leginkább a nagy elődök hagyatékát tartják életben: van itt Pink Floydos lebegés, a King Crimsonos Robert Frippet idéző gitár, sőt néhol Radioheades mágikus szétesettség is érzékelhető.
A
Moving nem az olasz-svájci utazások hangulatát idézi, inkább dimenziók közti elmozdulásról van szó, a
Somnambulismben folytatódik a jazzes alapokon nyugvó Floyd-trip, a remekül építkező
Afterglow az egyik legjobb darab, a
Miniature World a Warpaint repertoárjába is beférne, az
Antimony pedig a Nine Inch Nails miliőjét juttatja eszünkbe.
Az albumon az élő hangszerelés uralkodik, de az electronica is felüti a fejét, emitt hangsúlyosan, amott csak idézőjelesen, az pedig nem meglepő, hogy hamarosan jön a
Th1rt3en remix-verziója is.
/
est/
