A bőr külső rétege folyamatosan cserélődik. Az alsó sejtrétegben ülő őssejtek osztódnak, az utódsejtek egy része a felszín felé vándorol, ott védőréteget alkot, végül leválik. Hogy ez nemenként eltérhet, azt a kutatók eredetileg nem is keresték, a Nature októberben megjelent tanulmánya szerint azonban egereknél a két nemben másként zajlik.
Öt hónapig követték az őssejteket
A munkát a brüsszeli Université libre de Bruxelles (ULB) és a Cambridge-i Egyetem kutatói vezették. Olyan mikroszkópos eljárást használtak, amellyel az élő állat bőrén át is meg lehet figyelni az egyes sejteket, így öt hónapon át követhették az őssejtek utódait. Ennyire hosszú megfigyelés ritka ezen a területen.
Eredetileg azt akarták kideríteni, hogyan újítja meg magát a bőr, és van-e rangsor az őssejtek között. A tanulmány első szerzője, Dan Engelman, a ULB onkológusa szerint maguk is meglepődtek, mennyire eltér a folyamat a két nemben. Közben egy régóta vitatott kérdésre is választ kaptak: létezik egy köztes állapot, amelyben a sejtek csak korlátozottan osztódnak, és ezzel megsokszorozzák az új sejtek számát.
Mint az evezősök egy hajóban
A nőstény egerekben az őssejtek összehangoltan működnek. Az egy sejtből származó testvérsejtek gyakran egyszerre döntenek ugyanarról: vagy tovább osztódnak, vagy elindulnak a felszín felé. A hímeknél a sejtek inkább egymástól függetlenül viselkednek. A kutatók az ütemre húzó evezősökhöz hasonlították a nőstények sejtjeit.
Ennek kézzelfogható következménye is van. A nőstény egerek sebei gyorsabban záródtak, főleg a gyógyulás első szakaszában, később a különbség fokozatosan csökkent. Azt korábban is tudták, hogy a nőstények sebei gyorsabban gyógyulnak, a magyarázat azonban homályos volt. A szerzők szerint ebben részben az őssejtek korábbi és összehangoltabb munkája játszik szerepet.
A hormonok irányítanak
A kutatók ezután a nemi hormonok hatását vizsgálták. A nőstényekben a petefészek eltávolítása után csökkent az őssejtek osztódása, és felbomlott az összehangolt működés, ösztradiol adásával viszont az osztódás ismét felgyorsult. A hímeknél a tesztoszteron azt gyorsította, ahogy az új sejtek elhagyják az alsó réteget. Tesztoszteron nélkül a hím egerek bőrsejtjei a nőstényekéhez hasonlóan viselkedtek.
Laboratóriumban újraépített emberi hámszövetben a tesztoszteron szintén felgyorsította az őssejtek differenciálódását. Ez arra utal, hogy hasonló mechanizmus az embernél is működhet, de a sebgyógyulásbeli különbséget és az összehangolt sejtműködést egyelőre csak egereken mutatták ki. Ha az emberi vizsgálatok is megerősítik, idővel a nemhez igazított kezelések jöhetnek szóba égési sérüléseknél, sebeknél és egyes bőrbetegségeknél.
A bőrrák lehet a következő kérdés
Cédric Blanpain fejlődésbiológus, a ULB kutatója úgy látja, hogy a biológia és az orvostudomány túl gyakran hagyja figyelmen kívül a nemek közti különbséget. Csoportja most azt vizsgálja, miben tér el a bőrrák kialakulása és előrehaladása hímekben és nőstényekben, és milyen molekuláris folyamatok állnak az eltérés mögött.
