Marco Bailey, a techno legenda a mai napig nem pihen, és keményebb, mint valaha

2018.11.24

Ha valaki 29 évet töltött el a lemezjátszók mögött, akkor kijelenthetjük, hogy régóta a szakmában van. Míg a ’90-es évek DJ-inek és producereinek túlnyomó többsége mára már bedobta a törölközőt, Marco Bailey azon belga techno legendák egyike, akik a mai napig sem álltak le. Számtalan megjelenés fűződik a nevéhez karrierje során, ha a Discogs adatbázisa pontos, akkor most tart 142-nél. Egy éve adta ki a Temper c. albumát saját kiadójánál, a Materia Music-nál és emellett mai napig világszerte hívják fellépni. Szerencsés helyzetben van, akinek sikerül elcsípni őt egy interjúra, a Red Bull Elektropedia csapatának ez sikerült két repülőútja között.

Az interjú pedig számunkra is érdekes volt, hisz Marco Bailey december 8-án újra Budapestre látogat, hogy a BÓNUSZ Electronic Music Fesztivál lejátszói mögé álljon!

„Nem úgy tekintek a szettekre, mint munkára. Számomra a munka azok az átkozott repülőutak, a késések és a sorban állások”mondta Bailey hatalmas vigyorral az arcán.

- Az utóbbi időben elég sok fellépésed volt világszerte. Melyik volt a kedvenced ezek közül?
- Bármelyik Dél-Amerikából, de azon belül is inkább Argentínát mondanám. Annyira lelkesek ott az emberek. Mosolyogva, nyitottan érkeznek, és nem mennek addig haza, míg le nem táncolták a cipőjüket a lábukról. Ez a hozzáállás hiányzik sok helyről, ahol a telefon fontosabb, mint a zene. Sajnos több európai klubban is ez a helyzet, de a varsói Smolna és a bécsi Grelle Forelle üdítő kivételeknek számítanak.

- Értjük, mire gondolsz, de úgy tűnik ez inkább a kortárs közösségek problémája, mint a klubok sajátosságai. Ha diszkréten csinálod, nem zavarja az embereket, hogy megosztod éppen az élményeidet, miközben bulizol, nem igaz?
- Ne érts félre, semmi bajom a mobiltelefonokkal, de nem szeretem őket a tánctéren. Megdönti azt az elméletet, miszerint azért akarsz az első sorban lenni, hogy táncolj. Ehelyett csinálsz egy szemcsés fotót vagy egy kaotikus 30 másodperces videót, ami egyáltalán nem mutatta meg, milyen király is éppen a buli, érted? Hogyan mondhatod, hogy a DJ „lenyűgöző” volt, ha csak egy rövid videót látsz belőle? Sok DJ manapság azért híres, mert sokan lájkolják a videóikat Instagramon és Facebookon. Emellett fesztiválszervezők is gyakran olyan DJ-ket bookingolnak, akiknek egyetlen megjelenésük sincs. Nem hiszem, hogy ez a megfelelő eszköz reklámozni magad. De sajnos így működik manapság a szcén. Ugyanakkor boldog vagyok, hogy vannak kivételek ez alól. Sokkal többet kell beleadnod a dologba, különben túl egyszerű lesz az egész.

- A mai technológia előnye, hogy utazás közben is készíthetsz zenét. Te szoktál ilyet csinálni?
- Igen, néha összerakok néhány beatet a repülőn. Ezek csak vázlatok, amit aztán a stúdióban véglegesítek. Gyakran hívok meg régi barátokat a stúdióba, hogy dolgozzunk együtt egy-egy zenén. Például Redhead és én 1998 óta többször dolgoztunk együtt. Számos tracket írtunk a technótól az elektróig és több EP-t is kiadtunk a Primate, az Elektrix Zync vagy az MB Elektronics kiadóknál. Vagy ott van Tom Hades és Dany Rodriguez, utóbbival idén fejeztünk be egy új EP-t. Szeretem megosztani a gondolataimat, szeretek a zenéről beszélgetni, kipróbálni új dolgokat, stb. Napjainkban annyi csodás új szoftver és eszköz áll rendelkezésre, ez mindenképpen napjaink technológiájának előnye. Tizenöt évvel ezelőtt még csak nem is álmodtam erről.  Rengeteg értékes időt lehet így megspórolni.

- Tizenhét éve már, hogy beindítottad saját kiadódat, az MB Elektronics-ot, itt is adtad ki a legtöbb zenédet, most pedig egy újat alapítottál, ez a Materia Music. Miért döntöttél úgy, hogy annyi idő után belevágsz?
- Miközben a legújabb albumon dolgoztam, úgy éreztem, hogy az MB Elektronics nem éppen a megfelelő platform ezt az új irányt tekintve, amibe belevágtam, így egy kicsit irrelevánssá vált. Már egy ideje barátkoztam a gondolattal. Az elképzeléseim, a hangzásom és a szcéna körülöttem mind változtak az idők folyamán és egy ponton már nem éreztem a kapcsolatot a régi kiadómmal. A Materia Music először csak egy buli volt, amit én szerveztem, de ahogy telt az idő, kezdtem érezni, hogy ez lehet az új otthona az új kiadványomnak, így később elindítottam a kiadót is. Nem akartam teljesen magam mögött hagyni az MB Elektronics-ot, de egy időre pihentetem.

- Azoknak a DJ-knek, akik régóta a szakmában vannak, nagyszerű lehet ez a mostani old-school techno hullám, hiszen sok új rajongó megismerheti régi trackjeiteket. Egyetértesz ezzel?
- Határozottan örülök ennek a trendnek, de az is érhető, hogy DJ-ként kicsit meglepő számomra. Úgy értem, néha megkapom a promo trackeket a fiatal producerektől és teljesen ugyanaz a hangzásvilág, mint a 20 évvel ezelőtti zenéimnek. Ne érts félre, néhány közülük remek alkotás, de elcsodálkozok: miért? Számodra lehet, hogy „retro”, de számomra „régi”. Hogyan untathat az a sok nagyszerű zene, ami hétről hétre megjelenik? Miért hátrafelé tekintünk, amikor nézhetnénk előre is. De ismétlem, ki vagyok én, hogy megmondjam, mit szeress és mit nem? Csak játszd azt, amit jónak gondolsz. (nevet)

- Még a Bonzai Recordsot is – ahol a kezdetekben kiadtad a zenéidet – felfedezte a techno rajongók egy új generációja. Hitted volna valaha is, hogy ez megtörténhet?
- Soha. Úgy értem, hogy ez fura. Ezek a retro kiadók azért kerültek előtérbe, mert Nina Kraviz felrakja a zenéiket. Ugyanakkor emelem kalapom előttük, mert végre megkapták azt az elismerést, amit megérdemelnek.

- Hogyan tekintesz vissza azokra a trackekre, amiket a Bonzai-nál adtál ki?
- Vegyesek az érzelmek. Annak idején a legnagyobb lemezkiadók egyike volt a szcénában, szóval számomra hatalmas sikerélmény, hogy ott jelenhettek meg zenéim. Ha meghallgatod őket, észreveszed, hogy „régi zenék”, mármint régimódi eszközökkel lettek készítve. Muszáj megemlíteni, hogy ez volt a „rave” korszak, amelyik a korszak uralkodó stílusa volt. Nem gondolom, hogy időtlen zenék lennének ezek, mint például Carl Craig vagy Laurent Garnier trackjei, de ha néhány embernek még ma is értékes, annak természetesen örülök.

- Tucatnyi albumon és számtalan produkción vagy túl, a világ minden táján felléptél már. Van számodra olyan dolog, amit még mindig el szeretnél érni?
- A véremben van, hogy mindig a következő célt látom magam előtt. Soha nem vagyok teljesen elégedett, mert tudom, hogy mindig lehetnék még jobb. Még ha éppen be is fejezek egy tracket, képes vagyok még hetekig csiszolgatni. Végülis azt hiszem, hogy ez az a hozzáállás, amelyre szükséged van, ha előre akarsz haladni a karrieredben.

- Mennyire nehéz folyamatosan előrehaladni, miután ennyi ideje a pályán vagy?
- A technónak számos formája és arca van, így nehéz unatkozni. Mindig különböző stílusokban és különböző kiadóknál jelentek meg zenéim, szóval az nem elég, ha csak egyik oldalamat mutathatom meg, ugyanúgy, ahogy különböző zenéket is szükséges meghallgatnom. A techno sokoldalú, számos különböző történetet mesél el nekünk. Sajnos sok ember ezt igyekszik elfelejteni, habár érthető, hogy miért. Rengeteg klub és fesztivál a biztosra megy és a techno olyan verzióit vonultatja fel, amit könnyű befogadni. Nincsen semmi bajom ezekkel az előadókkal vagy ezekkel a zenékkel, de így folyamatosan csak egyetlen oldala mutatkozik meg a technónak és épp a sokszínűség veszik el. Persze értem, hogy miért van ez így, de igyekszem elkerülni ezt a hozzáállást.

- Hogyan töltöd egy szabad hétvégédet Belgiumban, ha van egyáltalán olyanod?
- Időről időre előfordul. Mit gondolsz, mit akarok csinálni? Én raver vagyok, szóval igyekszem annyit bulizni, amennyit lehetséges. Persze öregszem és kapcsolatban vagyok, szóval kompromisszumokat kell kötnöm.(nevet)

- A techno soha nem tűnt el igazán, habár kétségtelen, hogy egy új fellendülésnek örvend éppen. Hogyan látod személy szerint a techno jövőjét mondjuk 5 év múlva?
- Az élet tele van meglepetéssel, így fogalmam sincs. Évekkel ezelőtt nem gondoltad volna, hogy a techno szcéna így fog kinézni, mint most, így inkább nem bocsátkozok előrejelzésekbe.

- Valakinek az a kedvenc pillanata, amikor hazatér egy nagy buli után, valakinek pedig az, amikor végre minden összejön a stúdióban. Mik a te kedvenc momentumaid, mint nemzetközi DJ és producer?
- Az a pillanat, amikor belépek az otthonomba egy olyan buli után, amit a közönség nagyon élvezett. Néha van olyan, hogy nincs meg a kapcsolat velük, de amikor megvan, az a legjobb érzés a világon. Nem számít, hogy teltházas vagy sem egy buli, ameddig az emberek jól érzik magukat arra a zenére, amit én játszok. Számomra messze ez a legfontosabb.

- Utolsó kérdés. Nem gondolkoztál még a visszavonuláson?
- Egyáltalán nem! Nem érzem öregnek magam – mondják is, hogy annyira vagy öreg, amennyire annak érzed magad. Néhányan az én koromban már fáradtak és üresek, de én még mindig nagyszerűen érzem magam, tele vagyok energiával és imádom, amit csinálok, szóval egyelőre nem állok le.

Weboldal: http://bonuszfesztival.hu
BÓNUSZ Fesztivál event: 
https://www.facebook.com/events/209674506457075/

Fotó: Király István /Hyperspace 2017/

KÖVESS MINKET

TOVÁBBI CIKKEK

Élménybeszámoló az idei Defected Fesztiválról hazai szemszögből

2018.12.14.

Bejelentették a 2019-es Defected Fesztivál első fellépőit

Havi két partival tovább élhetsz!!!

2018.12.14.

Kéthetente egy élő koncertélmény segíthet akár kilenc évvel is meghosszabbítani a várható életkort.

Rawflex Music! Új hazai techno label Shabaam és Deep Colors gondozásában!

2018.12.07.

Ami idén tavasszal még csak egy gondolat és elképzelés formájában létezett, az mára már valóság!