Kiderült, honnan jött a különc 3I/ATLAS üstökös

A tavaly nagyot futó 3I/ATLAS ismét reflektorfénybe került: a Michigani Egyetem kutatói szerint végre sikerült beazonosítani, honnan érkezhetett ez a csavargó csillagközi üstökös. A Nature Astronomy friss tanulmánya alapján a 3I/ATLAS egy rendkívül hideg, magányos galaktikus vidéken alakulhatott ki, a Naprendszeren jócskán túl, olyan környezetben, amelyből sosem lett „rendes” csillag-szomszédság, mint a miénk. A kulcs az üstökös víztartalmában mért szokatlanul magas deutériumszint volt. A deutérium a hidrogén egy nehezebb változata – On Earth nukleáris fegyverekben használják –, üstökösökben pedig azt jelzi, hogy az anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten állt össze, jóval fagyosabb körülmények között, mint amelyek a Naprendszerünket formálták. A 3I/ATLAS mindössze a harmadik megerősített csillagközi objektum, amely áthaladt a Naprendszeren; előtte a 1I/‘Oumuamua (2017) és a 2I/Borisov (2018) járt itt. A mostani becslések szerint azonban a 3I/ATLAS lehet a legidősebb: nagyjából 11 milliárd évesre teszik, vagyis kétszer olyan öreg, mint a Nap. Ez azt jelenti, hogy jóval a Föld születése előtt, a galaxis „alapanyagainak” kavargó korában formálódott. A chilei ALMA rádiótávcső-rendszerrel vizsgálták, miközben kb. 137 ezer mérföld/órás sebességgel száguldott át a kozmikus „szomszédságunkon”. Mars-közeli kitérő után tavaly decemberben közelítette meg legjobban a Földet, mostanra túljutott a Jupiteren, és távozik – nem tér vissza többé. Nem lett belőle földönkívüli technológia, ahogy sokan remélték, de erre nincs is szükség: önmagában is lenyűgöző, mint egy időkápszula a saját galaxisunkon túlról, amely a Föld előtti korszak egy szeletét hozta el a Naprendszerbe.