Orbital interjú

2010.02.23
Az Orbital egy olyan együttes akik már már a rave Egyesült Királyságbeli megjelenésétől kezdve jelen vannak a zenei életben. Nevüket az M25-ös autópálya után kölcsönözték. A duót Phil és Paul Hartnoll alkotja, az elektronikus zene egy teljesen más részéből jutottak el idáig. Amikor elkezdték a közös a munkát a techno még ártatlanabb és dilettánsabb volt, kisfiús bájuk pedig meghazudtolta zenéjük őszinteségét. A többi előadótól jól megkülönbözteti őket a fejükön lévő fáklya, az arcuk amúgy se lenne jól látható a szintik és felszerelések mögött. Már kidolgoztak egy jól bevált produkciót és élő technikákat amik sikerük legfőbb okai és ennek köszönhetően bekerültek a Q Magazine top 50 bandájába 'Azok a bandák akiket mindenképp látnod kell mielőtt meghalsz!' listájára. Az ausztrál rajongók örülhetnek most igazán hiszen az Orbital-t is kihúzhatják a listájukról, 1992 óta nem láthatták őket, de most visszatérnek. Paul Hartnoll azt ígéri, hogy a tűz ismét fellángol, miután 5 év hallgatás után 2009-ben ismét hallattak magukról. A közönség azonban megnyugodhat hiszen nem arról van szó, hogy a fiúk unatkoznának vagy pénzszűkében lennének. Az elmúlt évben sok felé megfordultatok a világban, remélem azért még nem fáradtatok el annyira. Hogy érzitek magatokat? Még csak most kezdünk belejönni a dolgokba. Azt kell mondanom hogy igen csak fel vagyunk pörögve. A tavalyi év végén oda mentünk turnézni ahová mindig is szerettünk volna. Tudjuk hol, milyen dalokat játszunk, de az idők változnak és mi örülünk ennek, ha leállítanak akkor tudod hogy ennyi volt, kiégtél, de szerencsére még nem tartunk ott. Írogattunk, mixeltünk, visszamentünk a stúdióba hogy valami mást eszeljünk ki és megvalósítsunk, és most ugyanazokra a helyszínekre térünk vissza, de most valami ujjal. Nagyon izgatottak vagyunk és indulásra készek. Ez meghökkentő, mert én az hallottam hogy nem készültök semmi ujjal, és ez most egy igazi meglepetés számomra. Igen, pontosan ezért hazudtam az interjúkban. Nem szerettem volna kiadni semmilyen infót. Akkor még nem kezdtünk bele igazából semmibe, szóval nem akartam addig semmi konkrétumot mondani amíg már nincs teljesen lefixálva. De most elmondom hogy a negyedik számunkon dolgozunk. Egyenlőre nagyon dance-es vonalban haladunk egy olyan menetrenddel amit nagyon szeretek. Imádom ha nincsenek üres járataink, szeretem ha mindig van min dolgozni. Ez a meló pedig igazán az amit élvezünk. Egy terjedelmes, himnikus koncepció. Az elmúlt két évben rengeteg cipelni valótok volt az élő koncertek miatt. Ez az ausztráliai buli is ilyen lesz? Igen, mindent viszünk. Tudod, a legtöbben válogatnak hogy mit is vigyenek magukkal egy-egy turnéra, de én úgy vagyok vele, ha nem adok bele mindent akkor inkább nem csinálok semmit. A teljes színpadi felszerelést visszük, az összes szintivel, mivel ott csak analóg szintik vannak. Így meg van a teljes szabadsága a koncertnek, ami nagyon jó dolog. A tavalyi évben volt valamilyen emlékezetes fellépésetek, ami megkoronázta az elmúlt 20 évet? Eltekintve az ibizai-tól, ami nem volt épp legjobban szervezett, minden fantasztikus volt. Nem hiszem hogy lett volna rossz dolog és ez az ami fantasztikus, mert mindig eszünkbe jut valamelyik, hogy emlékszel erre vagy arra a koncertre? Az első koncerttől a legutolsóig érzed hogy mennyit fejlődtél, és hogy milyen irányba haladsz. Minden fellépésnek meg van a maga varázsa, hangulata és kreatív folyamata. Azt hiszem a Big Chill Festival az amit ki lehetne emelni, mert itt a legtöbb embert személyesen is ismertük és akik meghívtak minket magukhoz, így azt mondtuk, hogy oké, mutassuk meg mit tudunk. A másik a Brixton Akadémia-i fellépésünk volt Londonban, ami olyan számomra mintha a szülővárosom volna, hiszen évek óta ott élünk mióta az Orbital megszületett. Jó hír számomra hogy minden koncert egyedi karakterrel rendelkezik mert láttalak benneteket a Glastonbury fesztiválról készült felvételen és elképesztő volt. A Q Magazine pedig a top 50-be sorolt bennetek azon a bizonyos 'Akiket látnod kell mielőtt meghalsz' listán. Nem mintha nagy nyomás lenne rajtatok... Nos, mit is mondhatnék. Elmegyek Ausztráliába és ugyanúgy a maximumot hozom ki magamból mint bárhol máshol. A Top Of The Pops video mindig mosolyt csal az arcomra. Nekem is. Olvastam egy cikket, amiben az előadásról írtak, miszerint minden fajta képesség hiányában vágtatok bele az egész elektronikus zenébe. Mit gondoltok erről, és mi futott át az agyatokon mikor a felvétel készült? Két vodka narancs ment át az agyamon az biztos, mikor Gary Davies-el ültünk a BBC bárjában és ő azt mondta: 'Szóval, fiúk, csak nyugi, honnan is jöttetek, Sevenoaks-ból? Oké.' Aztán lelépett. Szürreális volt. A Top Of The Pop olyan volt mint a Doctor Who, ez egy intézmény az embereknek mint ebben az országban mint mi, fel sétálunk a színpadra és 30 ember üdvrivalgását hallgatjuk... Olyan érzést kelthet valakiben, hogy mekkora buli van a helyszínen és hogy ezeket az embereket csak úgy, ingyen oda hívták. De nézzük reálisan, ez hülyeség. Aztán persze élőben nem játszhattunk, csak álltunk ott mímeltük az egészet. Nem volt énekesünk ezért oda kellett állítanunk valakit aki idióta módjára táncolt mellettünk. Ő utálta amit csinált, mi meg azt hogy ő csinálja, de ezt ők akarták, ők akartak ilyen dance-t. Ez is csak egy olyan BBC baromság mint a többi. Megpróbáltak nekünk mutatós szinti támasztókat adni, de aztán kecskelábú állvány lett belőlük. Fogtuk magunkat bementünk a menzára néhány asztalért és olyan kinézetet próbáltunk adni az egésznek amilyen a fellépéseinken szokott lenni. Tudod a másik dolog hogy akkoriban egy pizzériában mosogattam, amikor hétfőn bementem dolgozni rájöttem hogy szerdán Top Of The Pop fellépésem lesz. Mondtam a főnöknek, hogyha lehet cserélnék, ő vonakodott és így be kellett ismernem hogy hova is megyek. Ő meg azt mondta, hogy szívesen átvállalja a mosogatást az nap. Erre én azt mondtam hogy nem biztos hogy viszont látjuk egymást. Kicsit bizarr volt hogy hétfőn még mosogattam szerdán meg már a Top Of The Pops-ban voltam. A műsor után meghívtak minket egy partira ahol Boy George és Nehen Cherry mellett ültem vagy valahogy így... Ez lehetett minden idők top leszereplése számotokra... Nos, jól esett, mint egy Hugh Grant film betétdala. Mindig úgy éreztem hogy az Orbital egy szociális és politikai értelemben is összehangolt banda. Tudom, hogy az öko-politika hatással van rátok a The girl with Sun in Her Head egy Green Peace-es napenergiával működtetett stúdióban lett felvéve és sok dalotokban elhangzó szöveg is ezt az öko-politikát sugározza. Ez egy visszatérő dolog nálatok? Mert azt hiszem az én generációm mindig egy politikai visszhangot vár. „A Kraftwerk-el nőttem fel, mindig meg volt a saját hangjuk. Nagyon szókimondóak voltak, balladák neon fénnyel és ilyenek. Dead Kennedy-t is hallgattam, ők voltak az én viszonyítási alapom. Mit is mondhatnék? Beszélnünk kell arról ami bosszant minket és érezned kell mire van szüksége a tömegnek. Mindig csodálkoztam hogy miért nem választják erre az emberek az elektronikus zenét.” A Doctor Who és a Star Trek erősen hatottak rád. Visszatértek a gyökerekhez, vagy felhasználjátok őket esetleg az új zenékben? Egy elég szürke időszak volt az akkoriban, de még mindig jobb mint mostanság. Egy olyan banda mint az Orbital, 100.000 lemez eladása után volt bármi ok bíráskodni? Nem igazán. Úgy értem akkoriban ha volt egy olyan dalod ami meghódította a világot nem szól bele senki.., de most minden pontosan ki van találva, hogy mit, hogyan lehet és mit nem szabad. Jelenleg olyan dolgot készítünk ami még nem egészen egyértelmű, de nem biztos hogy megkockáztatjuk élőben is előadni.”

TOVÁBBI CIKKEK

Billie Eilish, Sven Väth és Moderat is a 2023-as Szigeten

2022.12.01.

Aktuális sztárok, nagy közönségkedvencek és feltörekvő, izgalmas előadók, a műfaji sokszínűség jegyében.

Refactore x BASSIANI pres. Schacke, NDRX b2b Kancheli @ Arzenál, 2022.12.23.

2022.11.30.

REFACTORE X BASSIANI pres. Schacke, NDRX b2b KANCHELI