Új platformok a Truesounds Music életében - beszélgetés Peter Maktoval

2019.02.19

Truesounds Music: label group, music management és… (új platformok a TSapat életében) - beszélgetés a TS kapitánnyal!

“…
ha velünk dolgozol, nem lesz tele a naptárad fellépéssel, nem ígérünk csodákat, viszont a zenéid a megfelelő helyen landolnak. Nem a social media felületeiden leszel körülrajongva, hanem zenéidnek a megfelelő érdekképviselete vagyunk. A legfontosabb pedig az, hogy ha rövidtávban gondolkozol, akkor ne itt kopogtass… Sprinterek és kalandorok kíméljenek, a hátunkon nem tudsz felkapaszkodni sehova, de ha megvan a közös hang, szívesen tolunk magunk előtt a magasba!”

Az utóbbi időszakban nem sokszor k
észült interjú Peter Makto-val, állítása szerint kerüli is már ezeket a helyzeteket, mert elege lett a sablonos “újságíró kérdezi, honnan a név, honnan a név… (Belga zenekar) kérdésekből, viszont amikor megered a nyelve, hosszasan és bőven fejti ki gondolatait a Truesounds Music kapitánya. Az őszinte megnyilvánulásait és kritikus véleményformálásait Péternek már elfogadtuk az évek során, ezért ez a beszélgetés sem lesz zökkenőmentes, ezzel szemben szerintünk tanulságos olvasmány lett újfent.  

P
éldamutató, szorgalmas vezetőként ismerünk, fogalmazhatunk úgy is, hogy neked nem büdös a meló, és ahogy ez látható, idén lesz 15 éve, hogy vezeted a srácaid tűzön és vízen át, mindig egy kicsikét feljebb azon a bizonyos karrier létrán.
Nyugodtan, túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Truesounds Music az egyetlen olyan formáci
ó hazánkban, ami évről-évre egységesebb fellépői és kiadói arculatot képvisel, kultúrális értéket teremt sajátos hangzásában, emellett a termékeiben és a tevékenységeiben is egy folyamatosan bővülő, mindig vidám team. Mi ennek a titka?

Peter Makto: Két komponensű ez a kérdés. Mindegyik szempont fontos, nincs különbség a tételek között. Az egyik pillér nálunk a tudatosság, ami nekem is roppant újszerű és “ijesztő” volt még pár éve. A gyors döntéseket és a rögtönzött megoldásokat követtem korábban, de mivel ez nem vitt igazán közel a céljainkhoz, változtattam a stratégián.
Szerintem még mindig elérhetők a neten azok a korábbi beszélgetések, melyekben már említem, hogy mindig 5
éves terveket állítunk fel, 5 éves ciklusokban agyalunk és minden 5. év végén kielemezzük az elért eredményeket. Sosem toljuk fel a mércét túl magasra, illúziókat nem szeretünk kergetni.
Azok a dolgok melyek nem hozták a várt sikereket, szint
én górcső alá kerülnek és megnézzük az okokat, ha továbbra is célként tekintünk ezekre, akkor újra betoljuk a következő 5 éves periódusra, modernizálva a kivitelt. Ha pedig súlytalanná vált valami időközben, akkor az azonnal az elengedés ösvényeire kerül. Kapkodás nincs. Ami utat kitűzünk magunk elé, azon végig is megyünk, maximum a környezetünk változásaira reagálunk, ha érint minket - ez leginkább a kiadói vizeken érdekes, mert a nemzetközi normák és terjesztési szokások eléggé változékonyak.

A má
sik pillére a sikerünknek az egységes erő, hogy csapaton belül nincs széthúzás még a hirtelen felbukkanó problémák, vagy feszültségek ellenére sem. Ebben nekem, mint a csapat élén járójának kell példát mutatnom. Nem hevernek napokig megoldatlan akták. Ha sebet kapunk azonnal gyógyítjuk. Mindenki ugyanúgy fontos. Erre is már utaltam évekkel ezelőtt, hogy nálunk nincs igazán headliner. Annak ellenére, hogy pályafutásom miatt én számítok a TS húzóemberének és datálható még mindig az is, hogy a legtöbb követőt én hozom a TS számára, törekszem arra, hogy a többiek is mindig rivaldafénybe kerüljenek.
Nincs mit vitatni ezen, engem ezzel a szereplő
s attitűddel áldottak meg fentről, imádom is a pultot és örülök, hogy 22 év után is bejön az embereknek, amit csinálok, de ha a többieket megnézzük, profi lemezlovasokról van szó, rendre bizonyítják is ezt minden fellépés alkalmával. Szerethető figurái a hazai szcénának. Fontosnak tartom, hogy a csapatom minden tagja egyedi hangzást képviseljen, de azonos kvalitású dj legyen. Szerintem manapság már nem állja meg a helyét az, amikor egy-egy formáció csapatként van aposztrofálva ugyan, de a produkciók között hatalmas távolságok vannak. A közönség a megvett jegyért fullos programot vár nyitástól zárásig. Mi ezt kínáljuk, és nem 1-1 jól sikerült szettet az éjszaka folyamán.
Számomra mindig is egységes team-nek tűnt a Truesounds Music, zeneileg is és emberi összetevőkben is, még akkor is, ha a tagok cserélődtek. De én nem látom magunkat kintről.
Ami
óta a TS van, azóta ezeken a zenei vonalakon mozgunk, sosem tértünk el a főTSapásról. Viszont az elmúlt 5 év lett az, ami szépen lassan összekovácsolta ezt a szilárd zenei arculatot.
A vidámság?!? Alapb
ól mindannyian kedves és vicces figurák vagyunk, szerencsére a női osztag is veszi a pasi humort, nem is tudnék elképzelni másként egy munkahelyet, mint így. Sosem tudtam hosszú távon benne lenni azokban a projektekben, ahol egymást nem tisztelték az emberek. Ahol pedig már a sértegetés is felütötte a fejét, onnan mindig léptem. A jókedv az alap! A TS felvételin az egyik fő vizsgatétel. Aki itt nem megy át, az nem léphet be… Na jó, ez poén. Ezt most valami misztikus spiri válasszal ütöm el, mert az elég balga lenne, hogy “ez így jött ki” - de lehet ebben valami vonzástörvény szerűség is, hogy azonos habitusú emberek vagyunk, így hozott össze minket az élet. Nyilván nekem van ebben a legnagyobb felelősségem, hogy ki az aki felé nyitok, kell a jó emberismeret. A nevetés jó és gyógyít.
A jó vezetőnek nem a kem
énység hozza meg tiszteletet… Ez szerintem téves, hogy a hierarchiai pozíció általi hatalommal előre lehet menni. A keménység és a prosztó viselkedés az csak átmenetileg, az ijedt reakciók miatt adhatja meg a tiszteletet, egy kamu tiszteletet az élenjárónak. Az ilyen közeg hosszútávon rombol, én is próbáltam keménykedni, maximum elviseltek a társaim, de rájöttem, hogy ez egy idő után csak egy közös érdekű “munkahely” lesz, s nem más. Szomorúan hallom, hogy akadnak csapatok, ahol az ordítozás egymással és az egyéb manipulációk gyakoriak. Ez az az állapot lehet, amikor “jóban kell valakivel lenni, mert ha nem…” és amúgy a tököd tele az egésszel, de nem mersz felállni, mert félsz, hogy veszíthetsz. Na ilyen nálunk nincs. De nagyon nincs is időnk hülyeségeken pörögni. A tennivalók halmozódnak, ez pedig egyre több embert követel és ez egy nagyon pozitív időszak. Volt, hogy ketten csináltunk mindent Gerivel, manapság 8-9 embert köt össze a TSapat.



Arculati váltás, ráncfelvarrás, kiadó - azaz már kiadók, itt vagytok most. Illetve egyre többször hallottuk a management szót is a Truesounds Music neve mellett, hogy értsük ezt? Kérlek mutasd be akkor az új TS-t…

Peter Makto: Az időszakos megújulás, ami nem az önmagunkból való teljes kifordulást jelenti,  véleményem szerint ugyanúgy kötelező eleme kell, hogy legyen az ilyen brandeknek, mint ahogyan a lemezlovasok is időről időre megújulnak, de önmaguk maradnak. Változtatnak úgy, hogy a hangzásuk esszenciája a szettjeikben megmarad. Így képzelem el a Truesounds változásait is. Korszerűsítés, ez a jó szó.
A r
égi logót és a régi színeket imádom a mai napig, de elavulttá váltak, ha a világ elektronikus zenei szcénájára tekintünk. A zenék is megváltoztak, letisztultabbak a kategóriák és a trackek is, legalábbis azon a periférián, amin mi mozgunk. A többi stílusra nem látok rá és nem is foglalkozom velük.
Mi is felnőttünk
és egy fokkal komolyabbaklettünk. Ehhez igazítottuk az új desingt. Hála azégnek, Nagy Attila (SkillZone.Hu) barátunk és kollégánk hasonlóan lökött mint mi, így hamar átvette a csapat rezgését és tökéletesen kelti életre a kreatív melókban azokat, amik a fejünkben jelen vannak.
A korszerűsít
ésről: lekukázol magadban időről időre egy működő konstrukciót azért, hogy megint valami újabbat, értékesebbet építs, mindezt úgy kell tenned, hogy közben ne ijeszd el az embereket magad mellől. Vékony jég ez, és a változástól mindenki fél, de szerintem ez maga az érés folyamata.
Ezek nem könnyed lépések, mert a k
özönség mindig a már megszokott szinthez méri a következő lépést és ha ezt elvéted, akkor az náluk visszalépésként fog megjelenni és már huss, mennek is máshova!
M
ég a legnagyobb fanok is savanyú képet vágnak, ha egy dj rosszul vált irányt. Kitartanak, de nem lesz őszinte a mosolyuk. Ugyanez igaz a brandingnél is szerintem.
Kicsit komolyodtunk, minimalizáltuk a külsőt, szűkítettük a zenei és arculati f
ókuszt, de baráTSágosak maradtunk.
A dj-z
és és a klubestjeink mellett a kiadónk is egy ilyen érési folyamaton ment keresztül és elértük azt a szintet, hogy a nemzetközi vizeken is már sok lemezlovas szettjeit határozzák meg a TSM megjelenések.
A kiad
ó hangzása is irányba került, korábban itt is voltak kisebb-nagyobb eltérések a megjelenések között.

Szerintem a 2019 lesz az eddigi legerősebb évünk. Megtanultuk a megfelelően képviselni az artistjaink érdekeit. Eljuttatjuk a zenéiket azon arcokhoz, akiknél ezek a zenék a legjobban számítanak és kemény háttérmunkával életben is tartjuk ezeket az alkotásokat. Átlátjuk már azt is, hogy nem a felszín a lényeg. 
Nem az a legfőbb dolog, hogy egy kiadónak mekkora facebook közössége, vagy soundcloud közössége van, hanem az, hogy a label milyen elánnal teszi oda magát egy-egy release mögé.
A zenék pontos célbatalálása miatt kelt életre még kettő kiadó.
Mindegyik hangzása teljesen elt
ér a Truesounds Music-tól.
Az ANALISAR MUSIC egy kís
érletibb label, inkább a techno felé hajlik, de mégsem azonos a klasszikus értelemben vett techno labelekkel.
A ZENEBONA RECORDS pedig egy régi álom, mely idén kelt életre. Ez a szerelem label, az üdvöském, ami a deep house és house zenék kiadója lesz. Mindhárom kiadót könnyeden viszem előre, megfeszülés nélkül. A TRUESOUNDS MUSIC lett idővel a fősodor. Ebbe fektetjük a legtöbb energiát, de ez kívülről is szépen látható ma már mindenkinek. Komoly helyet foglal el a nemzetközi kiadók között.
Nem a k
özösségi médiát építjük, nem az a cél, hogy sok céltalan like-olót szerezzünk, hogy ebből az artistok azt vegyék le, hogy “húú de sokan szeretnek minket”, hiszen ez esetben a szakmai platformok a fontosak. A zenék megfelelő gondozásával foglalkozunk, hosszasabban és részletesebben a háttérben. Ha a megjelenések követőket generálnak egy természetes módon, az jó. Látszik a Spotify felületeken és ennek persze örülünk.
Ez ma a Truesounds Music Label Group, mint c
ég és ez már érezteti a management ízt is, mert itt már jó pár művésszel kell majd együtt dolgozni. Érdekes időszak ez.
Ilyen management alapú lett az ú
j web is (www.trsnds.com).
Három új label artist már elérhető a weben. Arina Mur és Fairtone Oroszország színeit képviselik, igazán tehetséges producerek és jó dj-k is. Fairtone zenéje Sasha budapesti fellépésén is hallható volt, míg Arina hangzása a mai deep house vonalban szinte verhetetlen, hónapok óta ott van az eladási listákon. A management pedig sikeresen képviseli az ügyeit. Keresem neki a további lehetőségeket, így hamarosan érkezik Pablo Bolivar kiadóján a Seven Villas-on, további megjelenés várható az New York székhelyű King Street Soundsnál és már további jeles kiadókkal is tárgyalunk.
A harmadik új név pedig Martin Tanner, aki hazai színeket képvisel, miskolci származású srác de Münchenben él jelenleg. Ott írja a remek zenéit. Első TSM megjelenése nem várt sikereket hozott. Solomun és Dixon b2b szettje alatt az It’s Not Safe című zenéje felrobbantotta Tulumban a táncparkettet.



Egyébként a tendencia, hogy a TSM kiadványok rendre AAA neveknél landolnak, pontosan elmúlt 5 éves terv egyik tétele volt. A januárban megjelent Peter Makto & Gregory S - Patex EP címadó dala az ibizai Pacha klubtól Egyiptomon át Miamin keresztül hatalmas sikereket könyvelt el, szintén Solomun előadásában.
További producerek is a listámon vannak. Olaszországból és a hazai mezőnyből is szeretnék együtt dolgozni még pár emberrel. A furcsaság megint ebben az, hogy míg a külföldi cimborák totál lazák és bíznak a szakértelmünkben, a hazai kollégák előítéletei, bizalmatlansága és hisztijei mindig megnehezítik a könnyed előrehaladást. Ne tudjátok meg, néha milyen felesleges körök mennek le a háttérben. Amúgy én sem tudom, hogy miért hordják ennyire fent az orrukat sokan itthon, csak mert akadt 1 jó megjelenésük a korábbi években. Fura az itthoni szájíz a közös projektekben, nem jöttem rá még, hogy miért van ez?!
A házon belüli
értékeket is komolyabban vesszük idén.
2019-ben már Davko neve alatt is megjelennek majd trackek
és a kis kakukktojásunk Justrice is újra hangossá teszi majd a zenepiacot és nagyobb körökben lesz ismertebb az ő neve is a világ számára. Februárban jön a TSM-en az új Justrice megjelenés, illetve egy nagyon erős holland label is várja Andristól a zenéket.
Miyagi és Marc DePulse is 1-1 remixszel debütál nálunk. Tervben van Martin Roth-al is egy közös dolog és még sokan mások is már a kiadóink körül vannak.
Így vagyunk most, mint Truesounds Music, én pedig élvezem ezt a sok tennivalót, kicsit tényleg apáskodok a srácok felett.

Ezt hívják úgy, hogy tehets
ég gondozás? - miben merül ki ez a folyamat, kik vannak emögött a TSM-nél?
Peter Makto: Nevezzük így, én elfogadom. Ez a komplett feladatkör az én asztalomon fog landolni. 
Szeretek megismerkedni a zenén keresztül új arcokkal, szeretem az emberi kapcsolatokat és 22
év éjszaka megfelelő iskolája volt annak, hogy mint öregebb róka én legyek ennek a felelőse. Felelőtlenül nem engedem bele a mélyvízbe a művészeinket. Higgadtan, lépésről-lépésre szeretnék előre haladni.
H
a velünk dolgozol, nem lesz tele a naptárad fellépéssel,nem ígérünk csodákat, viszont a zenéid a megfelelő helyen landolnak. Nem a social media felületeiden leszel körülrajongva, hanem zenéidnek a megfelelő érdekképviselete vagyunk. A legfontosabb pedig az, hogy ha rövidtávban gondolkozol, akkor ne itt kopogtass… Sprinterek és kalandorok kíméljenek, a hátunkon nem tudsz felkapaszkodni sehova, de ha megvan a közös hang szívesen tolunk magunk előtt a magasba!

Nem íg
érek soha senkinek előre semmit. Én a befektetett idő mellett bizalmát szoktam kérni az artistoknak és rendre meglepjük őket azokkal a feedbackekkel,valós játszásokkal és támogatásokkal, amiket kapnak a labeljeink. Mindenkinél próbálunk egyénileg kitalálni egy járható utat. Van aki termékenyebb és jól lehet vele haladni, mert van zenei anyag, van aki máshogy közelíti ezt meg. Sosem mondtam többet magunkról, mint amit képesek vagyunk teljesíteni. A szintünknek megfelelő teljesítményt hozzuk, apróbb de magabiztos lépésekkel haladunk előre. Az elégedett ügyfélnél nincs jobb ügyfél és ez kicsiben is és nagyban is igaz.

A becsületesen elv
égzett munka a leggyümölcsözőbb dolog. Nehéz ám megfogni a művészi sikerre éhes egót, kemény meccs néha elmagyarázni, hogy melyik lépés után mi jön és miért… Szinte mindenki azonnal szeretne nagyot ugrani és ez nem jó - szerintem!

Gerivel k
özösen hozzuk a döntéseket a Peter Makto & Gregory S projektekben. Ennek a kettős összetételnek néha hátránya is van, nem mindig csak előnye. A hátrány szót is gyorsan rendbe teszem: néha időt veszítünk azzal, hogy az adott topikról, adott időben másként gondolkodunk és csak később találjuk meg egymást és ez veszteség, időben nézve az, másként nem.
Ugyanakkor sosem akarjuk meggyőzni egymást a saját igazunkr
ól, megvárjuk míg megérnek a jó válaszok.



A Truesounds Music
életében nagyobb százalékban én döntök. A demok hozzám futnak be és ha nálam átmegy a szűrőn, utána mutatom meg Gerinek. A külsős artistok szelektálása is az én feladatom és én tervezem meg a kiadó jövőjét.  Ide illesztjük a saját cuccokat is.

Az Analisar Music 100%-ig a saját fejl
övésem, ott élem ki a titkos kísérleteimet, melyekből majd a TSM is kap. Mondhatni, hogy az Analisarban tesztelem az újításokat. De ha tudod, hogy mit akarsz, nem nagyon lőhetsz mellé. És már ugye említettem a Zenebona Records-ot is, hát az már most felül teljesíti a vártakat, februárban jön az első kislemez, de nagyon sokan rácuppantak már. Komoly nevek támogatják a labelt.

Kedvenc kís
érleti nyulam Justrice.
Vele minden egyes l
épésem előre egyeztetett. Tőle kértem még évekkel ezelőtt azt a kincset, amit ha megad nekem, akkor jól fogunk tudni előre haladni. Ez a kincs pedig a türelem, ami nagyon sok producerben nincs meg az elején az alkotói gőg és a büszkeség miatt. Na de itt jön be a képbe a kölcsönös bizalom esete. Ha egy jó zenével nekiállsz kapkodni, az a legrosszabb amit tehetsz vele. Ha a megfelelő helyen és időben sütöd el, akkor nyersz. De minden esetben kell a kellő önkriktia és a megfelelő értékelés ahhoz, hogy a zenét sikeresen lökjed vízre. Sokan szerintem túlértékelik a saját szerzeményeiket és ez az, ami miatt mindenki a TOP labelek ajtaján kopogtat és várják a csodát, persze nem baj az egészséges önbizalom, de kell ez önkritika is, ami a földön tart. Itthon valamiért az a módi, hogy senki nem mutatja meg a kész termékét a szakmai füleknek, nincs tömeges véleményezés. Építő kritikák és valós kritikák, tesztek hiányában támadják sokan a nagy labeleket.  Rengetegszer találkoztam már ezzel, hogy “azért nem mutatom meg, mert nem a te műfajod, úgysem játszanád…” - ez ok, de 26 éve tolom az ipart, fülem van és lehet meghallok valamit, amit te nem. Más szakmai körökben - természetesen hazán kívül - azt tapasztalom, hogy minden nyers cucc megy körbe-körbe és segítik egymás fejlődését az artistok. Itt meg mindenki gubbaszt a saját kis cuccán. “majd én megmutatom” - jeligére.

A türelmes
és tudatos építkezést képviseljük. Justrice életében is ezt a haladást figyelhetjük meg.
Adott Andris hangzása
és ehhez mérten lőjük be mindig a következő lépéseket és célokat. Neki az Afterlife hangzása a szimpi, Mind Against a kedvenc és a zenéi is ebbe a világba illeszthetők. Minden lépésemről és tervemről előre tájékoztatom Andrist, mindent egyeztetünk. A zenei arculatban teljes az alkotói szabadsága. Minden véleményt szívesen vesz és ha kell változtat a zenén. Nem azért, mert én szakértője lennék annak a világnak, csak a füleimbe vetett bizalmát élvezem Andrisnak.

Nagyon eredm
ényes volt 2018 Andrisnak, melyet az Afterlifehoz közeli, úgymond elsőszámú fiók labelnél, egy olasz kiadól zárt egy 4 trackes megjelenéssel. Várom is az eredményeit ennek a fázisnak. Aztán érkezik egy újabb kislemez a TSM-en, erről már Øostil tolja is az egyik zenét és egy 3 track-es EP az Infinite Depht-en. Továbbá Fideles szinte minden Justrice zenét támogat. Ez jó!
Nagyon sok munka van ezen dolgok m
ögött, benne vagyunk nyakig a zeneiparban és azzal kelek és azzal fekszem amit imádok.



Az elmúlt
években váltottam szemléletet, hogy csak és kizárólag bulikat csinálni és dj-zni az valójában nem annyira fontos a kultúránk szempontjából. Sőt, az elektronikus zene nem is a bulikban fejlődik, nem ott eszkalálódik.
Az esszenciája ennek a trackek
életre hívása és pontos célzott kiküldése az életbe. Szakmailag manapság számomraérdekesebb ennek a részese lenni, lehetőséget adni a trackekkel különböző artistoknak a népszerűségre, illetve egy-egy futó dj szettjének részese lenni. Az egy magasabb visszacsatolás számomra.
A pillanat, amikor a demok hallgatása k
özben felkapom valamire a fejem és azt mondom, hogy “ahh ok ebbe érdemes fektetni…”, az jó érzés. Kiadni és gondozni a zenét izgalmas. Ha pedig adott zenére egy komolyabb név rábólint, az szakmai visszaigazolás a döntés helyességéről. Ha pedig az a track például egy nappaliból egy PC-ről tömegek elé eljut és működik, az nagyon jó érzés.  Sokszor igaz az is, hogy ez pénzben nem mérhető, mert a kesst a dj elteszi, meg a szervező, te meg csak örülsz, hogy az ingyen kiküldött zenéd célbaért. De ezek a lépcsőfokok teszik az utazást élvezhetővé. Sokan azonnal mindent akarnak, hírnevet, pénzt, sikert, tiszteletet, ez számomra a vesztesek és az egó bajnokok klubja. Sok magas lóról való esést láttam már.

Ezt a sok mindent olvasni is t
ömény. Asszisztensed, vagy egy kellemes titkárnőd van? Bírod ezt egyedül?
Peter Makto: Imádom csinálni. Minden nap magában hordoz valami új izgalmat és szerencsére egyre több az olyan nap, amikor van valami kellemes meglepetés. A rossz híreket is egyre jobban szeretem. Korábban levert egy olyan válasz, ami NEMleges volt, pedig én nagyon számítottam annak ellenkezőjére, de manapság minden “sikertelen” lépésben ott a tanítás és a tanulság, így nem is élem meg kudarcnak, ha valami nem jön össze elsőre.
Asszisztenst ebben a munkak
örben, a zenék managelésében egyelőre nem tudok elképzelni, mert eléggé komplex összefüggéseket kell helyesen átlátnom. Rohadt nehéz velem együtt dolgozni. A munka minősége az első és tőlem lehet bármilyen kellemes jelenség is a kollegina, ha azt érzem, hogy nem tesz a hozzá, akkor inkább nem is kell. Ha meg a célra alkalmas, akkor meg nem számít a külső sem és a nemiség sem - köszi a kérdést, de nyomatom egyedül, egyelőre.

Peter Makto mint manager / ügyn
ök? Úgy hangzik, mint egy B terv a dj-zés mellé.
Peter Makto:
Ügyn
ök semmiképpen sem, nevezzük ügyintézőnek ha már ÜGYeskedünk :)
Alakul az ügynökség is, ezt egy barátommal, s ebben társammal csinálom majd, de erről nem szeretnék még beszélni. Inkább hamarosan jövünk kész tényekkel.
“B” tervnek nem nevezném ezeket a dolgokat. Ez egy folyamata annak, hogy a zenei szc
énában szeretnék még sokáig tevékenykedni úgy, hogy nem a pultból szeretnék kiégni egyéb alternatíva hiánya miatt.
Bár tuti, hogy a DJ-z
és marad még sokáig a főcsapás. Egy lendületes 10 évem szerintem még van a pult mögött.
A kiadót és a managementet illetően ör
ömmel tölt el, hogy másokért dolgozom, de ne feledjük el, hogy ebben ott a cél is, hogy a kiadókat, avagy magát a kiadói csoportot komolyabb nemzetközi sikerekre vigyük.
Mi tényleg egymásért dolgozunk. Ha ez az artist management jól sül el, akkor a rendezvényeink is egy új irányt vesznek majd, időnk van. Zenét pedig csinálunk sokat. A hangzásunkat továbbra is jónak tartom és buliról-bulira növekszik a közönségünk.

Záróakkordként, az elmaradhatatlan kérdés, hogy látod MOST a hazai szcét? Van-e fejlődés? Jobb, rosszabb?
Peter Makto: Na, ez az a kérdés, amikor még a válasz előtt eldönthetem, hogy öngyilkos merénylet lesz-e a reakcióm, vagy azt írjam, amit ilyenkor hallani akar mindenki?! :) “minden jó, minden szép” - mint hétfőnként a Facebook és az Instagram. Még nem láttam, vagy hallottam fellépőt aki ne azt írta volna, hogy mennyire amazing volt megint minden…
Minden szempont fü
ggő. Hogy jobb, vagy rosszabb-e? Ezt nem tudom megítélni. Ami nekem rossz, az éppen másnak jó lehet, és fordítva. Mi a saját kis dolgainkra fókuszálunk, és tetszik ami körülöttünk van a nehezebb napokkal együttesen is.
Mivel ez a besz
élgetés leginkább a kiadókról, a managementről szól, a zenékről, a brandekről, illetve a kultúrális értékteremtésről, így innen közelítek.
A szc
énánk hiányos. Az elektronikus szakmai kirakatunk sok dologban ürességtől tátong. Mit látunk a világban? A cégekés brandek minden oldalon fejlesztenek. Aki klubot üzemeltet és brandje is van, annak saját labelje is van, és KÉPVISELnek valamit a zenei palettán.
Mindenü
tt ZENE KÖZPONTÚSÁG van, a zene az, ami mozgatja a bizniszt és nem a biznisz próbálja mozgatni a zenét, vagy éppen a közönséget. Bármennyire is úgy jön le, hogy a pénz az úr, be kell lássuk, hogy a rossz zenei arculat, a minőségtelenség csak ideig óráig él meg, vagy a közösnég összetétele ott eléggé érdekes.
Katerblau (klub) - Heinz Music (kiad
ó), Ritter Butzke (klub) - Ritter Butzke St. (kiadó), Watergate (klub) - Watergate Records (kiadó), Cocoon (kiadó) - Cocoon (klub, már bezárt egy ideje) de itt is ugyanaz a recept.
Diynamic (kiad
ó) és az estek. Innervisions, Afterlife, Stil Vor Talent és még sorolhatnám sokáig. Minden brand mögött ott van egy zenei arculat, ami meghatározza a saját helyzetét a piacon és ez az a szűrő, ami szelektálja a közönséget és egyben el is osztja és meg is osztja azt. Egyik sem úgy indult, hogy “na egy nap alatt a csúcsra ért”, csak sosem tértek le az irányról.
Ha
összképet elemzünk, akkor kb.: mindenhol megtalálható a kezdeti hangzás, csak modernebb változatban. Minden label körül ott vannak a megfelelő artistok és közösen teremtenek kultúrális értékeket.
Nagyon vagány dolog a saját bulidon a sajá
t zenédet “árulni”, azaz lejátszani. Ha már ott vagy, hogy a saját klubesteden a kiadód termékeit játszod és azzal tartod az embereket utazásban. Ha ez józeneés tetszik nekik, akkor a ZENE lesz az, ami formálja a közösséget és a közönséget, és innentől kezdve automatikusan kizárod magad abból a gyerekes vitából, hogy “ki szervez kire rá…” , vagy, hogy “ki nyúl le közönséget a másiktól”! A zene még mindig egy érdekes és mágikus dolog és nagy erővel rendelkezik. Aki ennek erejét lebecsüli, az vakon van jelen a szcénában. Példával szemléltetve: a tavasz és a nyár legnagyobb sikere a HALF OF ME - BREATH. Ezt a tracket már koptatjuk egy ideje, teszteljükés megőrül érte mindenki.
Az egyik olasz arc csinálta, aki remélhetőleg hamarosan a TSM szakmai táborát
erősíti és mi fogjuk kiadni azt a track-et. Olyan sok embert mozgat és köt össze az az egy zene, hogy nem hittem el eleinte ezt a jelenséget. Mint a régi időkben egy-egy klubhimnusz. Voltak páran a nyáron, akik úgy jöttek oda a buliba, hogy ezt a zenét szeretnék hangosan meghallgatni, a telón mutogatták, mert még sehol nem elérhető. Tehát ha különleges zenéket tudsz prezentálni, az alakítja és formálja az egész projektet.

De visszat
érve a válaszom elejére, hiányolom azt, hogy a vezető brandek mellett nincsenek erős kiadók és artistok. 2018 január elsején Berlinben játszottunk, utánunk Oliver Koletzki jött és tartott egy órás Still Vor Talent bemutatót az új cuccokból, ekkor esett le igazán, hogy a zene a hatalom maga és ha a dj-nek van annyi jó saját kiadós, avagy saját zenéje, hogy abból termékbemutatót képes csinálni, akkor az a gépezet az, ami működik.
Itthon mes
ésen dübörög a bulik szervezése, mindig van DJ, akit el lehet hívni, mindig is lesz akiket be lehet mellék tenni, de a dj népszerűségén kívül nem látok más kötődést a fellépő és a közönség között. Sok esetben a drága guest dj mellett a büdzsé nem engedi meg a nevesebb hazai felállást, éppen ezért a közönség sok esetben volt már passzív a hazai előadókat illetően. Későn érkeznek és a sztárral mennek is el haza - kivétel ha időben sávos a beléptetés.
Nem nagyon ismer a zenei alkotá
sairól népszerű DJ-t a publikum. Nem tudnak ebben az élményben egymásra kapcsolódni. Nincs kötődés ebből a szempontból.Ha így folytatjuk, akkor,és most egy kicsit negatív hangnemben, kb.: a saját szarunkban fogunk megfulladni, miközben ugyanazt várjuk sokan, a külföldi mentőövet. Pedig lehet, hogy tényleg csak életre kellene hívni azt, amitől működik ez az egész.
Értékes zenei alkotásokat, remixeket és a hazai termékek erősítését belülről. Csak mi, a hazai szakma, mi tudjuk elérni ennyire direktben a hazai közönséget és ha a produktum szimpi lesz a népeknek, akkor nem kell rettegni, hogy “sokan lesznek-e a buliban?”,“jönnek-e ?”- és akkor talán nem is kell majd ennyi sztárt idehozni. A hazai vizekről a több hazai terméket hiányolom. A meglévőknek örülök, stílustól függetlenül.

Hihetetlen az az
érdektelenség, amit egymás felé mutatunk. Nincs zenei aktivitás. Nem toljuk egymás cuccait, mitöbb, nem is adjuk oda egymásnak ezeket a termékeket. Nem működnek a demózások és a promó küldések sem. Alig bukkan fel itthonról arc, aki szívesen dolgozik hazai kiadóval, mindenki szidja a hazai szcénát, de ugyanakkor itthon akarnak fellépni. Érdekes. Sok beszélgetésen vagyok túl és rendre azt hallom, hogy “hááááát a zenéink ide és ide készültek, először megpróbáljuk ezeket a TOP labeleket és hááát nem adjuk oda ezeket és meg se mutatjuk, meg annyira féltjük és blaaa blaaa blaaa” - ilyenkor szoktam leesni a székrőlés mondom magamban, hogy “ember, el vagy te tévedve… Nulla megjelenéssel azonnal a csúcsra pályázol?! Próbálom elmagyarázni a beszélgetőpartnereimnek, hogy ha mozgásban vannak az hatásosabb, mint legyártani pár zenét és arra ráülni. Kevesen értik ezt meg és sajnos semmilyen bizalommal nincsenek a hazai arcok a hazai kiadók felé. Arc az van, de sok esetben eredmény meg nincs. Említettem korábban Justrice managelését. Előre jeleztem Andrisnak, hogy a legfőbb kritikusai közül lesznek majd a sikerei hallatán az elsőszámú haverjai. Sajnos lett akinél ez bejött. Amint Andris a szakmai listán előrébb ugrott és bekerült az Afterlife hivatalos mix sorozatába a Voyager című zenéjével, azonnal polaritást váltottak nála sokan. Korábban ugyanezen arcoknak javasoltam, hogy működjünk együtt, elküldtek melegebbre. Érdekes világ ez, viszont ha a saját dolgainkon belül maradunk, akkor mentesülünk a viharos fejezetektől is. Ha a zene és a közönség kapcsolata van ott az első helyen fej-fej mellett, akkor nagy baj sosem történhet.

Nekem nem tisztem eld
önteni, hogy itthon milyen a helyzet. Jó-e vagy rossz, fejlődött-e, vagy sem… Van egy helyzet. Vannak tömegek, melyek ezt élvezik, vagy ignorálják. Minden brand halad az útján előre, kik kicsiben játszanak, kik nagyobb tétekkel mennek. Ha mindenki jól érzi magát a bőrében, és mi a szakma egységesen ki merjük jelenteni, hogy ez jó, akkor tuti az is és innentől kezdve ezek a fenti sorok súlytalanná válnak és csak egy vélemény marad. Én tényleg több aktivitást remélek a jövőben a hazai kiadói és produceri szinteken.

A “magyar ugar”, a maga útját járja és ettől olyan pikáns hazai íze van. Sajnos nincsenek zenei fúziók, nincsenek kiadók, melyek egymás artistjait keverik a remixekben, vagy az érdekes megjelenésekben.
 Szinte mindenki ragaszkodik ahhoz a t
ézishez, hogy “nem küldöm át, hiszen ez nem a te zenei világod”- mondjuk ezt egymásnak úgy, hogy a zene egy határtalan birodalom és sosem tudni, hogy éppen kit milyen alkotás inspirál vagy juttat el egy másik szintre. Közben pedig mindig a közönség ítél és dönt, a jelenlétével vagy a távolmaradásával. Mivel itthon a party szervezés a főbb profil, ezért sikeresen tartjuk a hazai közönséget egy amolyan hipnózisban, a külföldiek bálványázosában. Kényszerpálya a kicsiknek, ha versenyben akarnak maradni. Sehol sincs a hazai termék. Vannak páran akiknek szurkolok. Aki meg tehette, már tiplizett és itthon kevesebb melót vállal… Hát nem érdekes? Pedig simán meg tudnánk erősödni belülről, de ehhez a nagyok támogatása is szükséges. Import van, export nincs :)
ZENE KELL…sok-sok, rengeteg saját zene.

K
öszönöm a lehetőséget, hogy szólhattam és ne feledjétek mindig szívesen várjuk a demokat, minden info a weben!

KÖVESS MINKET

TOVÁBBI CIKKEK

Progressive élre állított trance utazást hoz a szombat az Akváriumba

2019.11.14.

Jerome Isma-ae és Robert Nickson is új albumjairól szelektálhat.

Óriási az érdeklődés az idei BÓNUSZ Fesztiválra!

2019.11.12.

Hatalmas az érdeklődés az idei BÓNUSZ Fesztivál után4

Magdalena az Undercatt társaságában tér vissza Budapestre hétvégén

2019.11.05.

A Diynamic Records stílusának közvetítése így valósulhat meg a legteljesebben.