18 hónap börtönt kapott az AI-zenei streamingcsalás elkövetője

Michael Smith, az észak-karolinai Corneliusban élő 54 éves férfit 18 hónap börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek vallotta magát egy elektronikus csalás elkövetésére irányuló összeesküvésben. A New York-i Southern District szövetségi bíróságának ítélete szerint további két év felügyelt szabadlábra helyezés és 8 091 843,64 dollár elkobzása is része a büntetésnek.

Az ügy előzményeiről korábban már beszámoltunk: Smith 2017 és 2024 között olyan rendszert működtetett, amelyben mesterséges intelligenciával előállított zenéket töltött fel streamingplatformokra, majd automatizált fiókokkal milliárdos nagyságrendben generált hozzájuk lejátszásokat. Márciusban bűnösnek vallotta magát, és akkor vállalta a több mint 8 millió dolláros összeg visszafizetését is. Igazságügyi Minisztérium

A csalás alapvetően három részből állt. Smith először több ezer hamis fiókot hozott létre a streamingplatformokon, majd szoftverrel folyamatos lejátszásra állította ezeket a saját zenéire. A mesterségesen előállított forgalom után végül jogdíjakat szerzett. A botok működését úgy alakította ki, hogy a lejátszásokat sok különböző dal között ossza szét, így ne egyetlen szám kiugró adatai keltsék fel azonnal a platformok figyelmét.

Ehhez hatalmas mennyiségű tartalomra volt szüksége. A nyomozás szerint Smith több százezer AI-generált dalthasznált fel, amelyekhez mesterségesen létrehozott előadó- és dalneveket is alkalmazott. A botfiókok ezekből a számokból összességében több milliárd lejátszást generáltak.

A módszer nagyságrendjét jól érzékelteti egy 2023. áprilisi adat. A YouTube Music családi előfizetéseiből Taylor Swift teljes katalógusa 9,3 millió lejátszást kapott abban a hónapban, miközben Smith botfiókjai ugyanilyen családi csomagokon keresztül 80,9 millió lejátszást generáltak az általa kezelt AI-zenékre.

Az ügyészség szerint Smith a csúcsponton egyszerre akár 10 ezer botfiókot is használt. A rendszerhez hamis e-mail-fiókokat és csalárd módon megszerzett bankkártyaadatokat is alkalmazott. A mesterséges intelligencia ebben a rendszerben elsősorban azért vált fontossá, mert lehetővé tette azt a hatalmas mennyiségű zenei tartalmat, amelyre a lejátszások szétszórásához szüksége volt.

A mostani ítélet különösen fontos az amerikai zeneipar számára, mert az ügyészség ezt az Egyesült Államok első, mesterséges intelligenciával támogatott streamingcsaláshoz kapcsolódó büntetőeljárásaként jellemezte. A Music Fights Fraud Alliance korábban arra figyelmeztetett, hogy az ügynek visszatartó erejű precedenst kell teremtenie a hasonló manipulációkkal szemben.

Az eset ugyanakkor fontos különbséget is mutat az AI-zene és az AI segítségével elkövetett csalás között: önmagában az AI-jal készített zene nem volt a bűncselekmény, hanem az automatizált, hamis lejátszásokkal történő jogdíjmanipuláció. Smith a bíróság előtt végül elismerte az összeesküvésben betöltött szerepét, az ítélet pedig most egyértelmű pénzügyi és büntetőjogi következményeket rendelt a több éven át működő rendszerhez.