A derivatív művek útvesztője: mit jelent a kreativitás és a szerzői jog határán alkotni?

A zenei ipar egyik legösszetettebb területe ma a derivatív művek kezelése, ahol a kreativitás és a szerzői jogi szabályozás gyakran nagyon szűk mezsgyén találkozik. A Digital Music News friss webináriuma három elismert szakértőt hívott meg, hogy részletesen elemezzék, hogyan működik a feldolgozások, remixek, mintavételek és egyéb származékos alkotások világa. A beszélgetést Paul Resnikoff moderálta, a panelen pedig olyan neveket találunk, mint Aaron Green az Easy Song képviseletében és Krystle Delgado, a Delgado Entertainment Law vezető zenei ügyvédje.

A szakértők először tisztázták a fogalmak közti különbségeket. A feldolgozás az eredeti dal újraértelmezése, míg a mintavétel egy már meglévő hangfelvétel konkrét részletének felhasználása. Az interpoláció ennél is tovább megy: az eredeti mű elemeit – ritmust, dallamot vagy szöveget – használja fel úgy, hogy nem másolja a mesterfelvételt. Ezt jól példázza Beyoncé 2022-es ‘Energy’ című száma, amelyben a Kelis-féle ‘Milkshake’ elemei bukkantak fel – az érintett előadó tudta nélkül. Bár per nem indult, a nyilvános vita hatására Beyoncé eltávolította a kérdéses részeket a streaming platformokról.

A panel rávilágított arra is, hogy a kreatív innováció és a szerzői jogi törvények közti feszültség egyre nő. Aaron Green hangsúlyozta, hogy a legjobb gyakorlat mindig az előzetes engedélykérés, mivel a felhasználás utólagos rendezése drága és kockázatos. Miss Krystle pedig különösen bírálta azt az iparági hozzáállást, amely szerint majd „utólag megoldjuk”, főleg miután a Spotify felvásárolta a Who Sampled platformot – egy lépést, amelyet sok producer vegyes érzésekkel fogadott.

A panel egyik legérdekesebb pontja a „véletlen jogsértések” témája volt. Előfordul, hogy producerek akaratlanul használnak fel olyan hangmintákat, amelyeket jogilag nem lenne szabad. Miss Krystle emlékeztetett: a nagy kiadók időnként a kisebb alkotókat veszik célba, és az ilyen ügyekben a kártérítési összeg akár 150 000 dollárig is terjedhet.

A beszélgetés végére az is kiderült, hogyan lehet a szerzői jogi szabályok betartása mellett is maximalizálni egy mű IP-értékét. Tyler Blatchley bemutatta, hogyan használja a Black 17 Media a TikTok mikro-influenszereit, hogy a rövid videós trendekből streaming sikerek szülessenek. Emellett szóba kerültek a mesterséges intelligencia által generált zenék is, például Haven ‘I Run’ című száma, amely már meglévő előadók hangzását utánozva próbál piacot nyerni.

A zárszóban Miss Krystle ismét nyomatékosította: az előzetes engedélyezés mindig megtérül. Példaként Taylor Swiftethozta, aki még a vita kirobbanása előtt jogdíjat ajánlott fel a Right Said Frednek a ‘Look What You Made Me Do’kapcsán, így elkerülve egy hosszadalmas és költséges jogi eljárást.

A webinárium összességében világossá tette, hogy a derivatív művekben rejlő kreatív lehetőségek hatalmasak, de csak azok tudnak hosszú távon biztonságosan alkotni és építkezni, akik értik a szerzői jogi háttér finom részleteit – és időben lépnek.