A Sony Music beperelte a Krogert a TikTok-videókban használt zenék miatt

Egy TikTok-videóhoz néhány másodperc alatt hozzá lehet adni egy slágert, de ami egy magánfelhasználónak természetes funkció, egy márkának már komoly jogi kockázat lehet. A Sony Music Entertainment most éppen emiatt indított pert a Kroger és több leányvállalata ellen Kaliforniában.

A kiadó azt állítja, hogy az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata hosszabb időn keresztül, megfelelő engedély nélkül használta a Sony katalógusából származó hangfelvételeket TikTok- és Instagram-tartalmaiban.

Nem egyszerű háttérzenékről folyik a vita. A Sony szerint ezek promóciós videók voltak, vagyis a zenék közvetlenül kereskedelmi kommunikációban jelentek meg.

Ez a különbség az egész ügy kulcsa.

Attól, hogy egy dal ott van a TikTokon, egy márka még nem használhatja bármire

A közösségi platformok zenetárai könnyen azt az érzetet kelthetik, hogy ami kiválasztható a videószerkesztőben, az szabadon használható is.

A valóság ennél jóval bonyolultabb.

A Sony jogi érvelése szerint a TikTokhoz és más platformokhoz licencelt, szélesebb zenei katalógusok alapvetően személyes, nem kereskedelmi tartalmakhoz biztosítanak felhasználási lehetőséget. Egy vállalati profil reklámvideója már egészen más kategória lehet, amelyhez külön zenei engedélyek szükségesek.

Ez nemcsak azokra a klipekre vonatkozhat, amelyeket egy cég saját social media csapata készít.

A kereset az influenszer-marketinget is érinti. Ha egy tartalomkészítő pénzért vagy más ellenszolgáltatásért készít videót egy márkának, a háttérben megszólaló dal jogi helyzete attól még nem válik automatikusan rendezetté, hogy az influenszer saját fiókján jelenik meg.

Ha egy videó terméket, akciót vagy vállalatot népszerűsít, a felhasználás kereskedelmi jellege olyan licencelési kötelezettségeket hozhat magával, amelyek egy hétköznapi felhasználó videójánál nem merülnek fel ugyanígy.

A Sony szerint a Kroger a felszólítás után sem állt le

A kiadó állítása szerint 2025 júniusában már értesítette a Krogert a feltételezett jogsértésekről.

A Sony szerint azonban a vállalat ezt követően sem tett megfelelő lépéseket a gyakorlat megszüntetésére. A kereset azt állítja, hogy még 2026 augusztusában is kerülhettek fel érintett tartalmak a Krogerhez kapcsolódó közösségi profilokra.

Ez súlyosbíthatja a vitát, ha a bíróság végül jogsértőnek találja a felhasználásokat. Más megítélés alá eshet ugyanis egy olyan helyzet, amelyben egy vállalat nem volt tisztában a licencelési problémával, és egy olyan, amelyben a jogtulajdonos már kifejezetten jelezte azt.

A Sony ráadásul arra számít, hogy a jelenleg ismert videók nem fedik le a teljes esetet.

A vizsgálat tovább folyik, és különösen az eltűnő formátumok jelenthetnek problémát. Az Instagram Stories, a Snapchat és a TikTok Stories tartalmai természetükből fakadóan nehezebben rekonstruálhatók évekkel később, miközben egy nagyvállalat marketingcsapata rendszeresen használhatja őket.

Ha ezek között további, Sony-felvételeket tartalmazó reklámok kerülnek elő, a perben vizsgált felhasználások száma jelentősen növekedhet.

A régi videók sem feltétlenül úszták meg

A Sony nem kizárólag a közelmúltban megjelent posztok miatt követel kártérítést.

A kereset évekkel korábban publikált videókra is kiterjed. A kiadó érvelése szerint ezek az igények nem feltétlenül évültek el, mert a vonatkozó hároméves időszakot attól kell számítani, amikor a jogsértést ténylegesen felfedezték, vagy észszerű körülmények között fel kellett volna fedezni.

Ennek jelentősége könnyen túlmutathat a Krogeren.

A márkák az elmúlt években elképesztő mennyiségű rövid videót gyártottak TikTokra, Instagramra és más platformokra. Sok esetben ugyanazzal a gyors munkafolyamattal készültek, mint a felhasználói tartalmak: videó feltöltése, trendelő dal kiválasztása, publikálás.

Csakhogy a platform technikai lehetősége és a zene kereskedelmi felhasználására vonatkozó jog nem ugyanaz.

Egyre nagyobb kockázat a márkák számára a trendelő zenék használata

A Sony Music számára sem ez az első ilyen konfliktus. A kiadó nemrég rendezte a Designer Shoe Warehouse-hoz kapcsolódó hasonló vitáját, ami jól mutatja, hogy a közösségi médiás zenehasználat egyre komolyabb jogérvényesítési területté válik.

Ennek üzleti oka is van.

A TikTokon és az Instagramon a zene nem egyszerű díszlet. Egy ismert dal felismerhetőséget ad, érzelmet kapcsol a reklámhoz, segíthet bekapcsolódni egy trendbe, és növelheti annak esélyét, hogy a felhasználó végignézze vagy továbbküldje a videót.

Vagyis egy sláger kereskedelmi értéket adhat egy reklámnak – a jogtulajdonosok pedig egyre kevésbé hajlandók ezt ingyen átengedni.

A Kroger elleni per ezért nem pusztán arról szól, milyen dalok kerültek néhány élelmiszerbolti vagy kiskereskedelmi videó alá. Sokkal fontosabb kérdést tesz fel a teljes social media marketingpiacnak.

Ha egy márka vagy az általa fizetett influenszer kiválaszt egy népszerű számot a TikTok vagy az Instagram felületén, ki felel azért, hogy a kereskedelmi felhasználáshoz szükséges jogok valóban rendben legyenek?

A Sony most bíróságon próbál egyértelmű választ kapni erre. A végeredményre pedig nemcsak a lemezkiadók és a Kroger jogászainak lehet érdemes figyelniük, hanem minden olyan márkának, ügynökségnek és influenszernek, amely egy trendelő dalra építi a következő reklámvideóját.