2009 – 2026

Elektronikus zene Fesztiválok  Klubkultúra Hírek

Menü

Életmód

A testtömegindex sokakat rosszul sorol be elhízottnak

Egy 844 ezer felnőtt adatain végzett vizsgálat szerint a BMI hol túl-, hol alulbecsüli az elhízást. Az új definíció a szervi károsodást okozó és a tünetmentes formát elválasztja.

A cikk tartalma

Az orvosok évtizedek óta a testtömegindexszel, vagyis a testsúly és a magasság négyzetének hányadosával döntik el, ki számít elhízottnak. A november 11-én a Nature folyóiratban megjelent nemzetközi kutatás szerint ez a módszer egyszerre túl sok és túl kevés embert sorol ebbe a csoportba, és nem mutatja meg, kinél okoz a többletzsír valódi betegséget.

Négy ország, közel 850 ezer ember

A kutatók 844 108 felnőtt adatait elemezték négy kohorszból, Kínából, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Spanyolországból. A hagyományos testtömegindexet egy 2025-ben, a Lancet Diabetes & Endocrinology nemzetközi szakértői bizottsága által javasolt új meghatározással vetették össze. Ez a derékbőséget, a derék és a testmagasság arányát vagy a testzsírmérést is figyelembe veszi, és azt is vizsgálja, látszik-e szervi károsodás vagy a mindennapi tevékenységet akadályozó állapot.

Az eredmény: a testtömegindex a résztvevők legfeljebb 8,6 százalékánál nem ismerte fel az elhízást, legfeljebb 3,1 százalékukat pedig tévesen sorolta be, holott az új kritériumok szerint nem számítanának elhízottnak.

Betegség vagy kockázat

Az új keretrendszer két kategóriát különít el. A klinikai elhízásnál a többletzsír már károsítja a szerveket vagy a testi működést, a preklinikai elhízásnál a túlsúly megvan, de egészségkárosodás még nem mutatható ki. A vizsgálat szerint az elhízott emberek nagyjából negyede-harmada tartozik az első csoportba.

A különbség a túlélési adatokban is látszik. Az évtizednél hosszabb követés alatt a klinikai elhízás 69 százalékkal magasabb halálozási kockázattal járt, a preklinikai csak 19 százalékkal. A preklinikai csoport 77–91 százalékánál tíz év alatt sem alakult ki klinikai elhízás.

„A preklinikai elhízást nem kell automatikusan betegségként kezelni, de ártalmatlannak sem szabad tekinteni” – mondta Francesco Rubino, a londoni King’s College bariátriai sebésze, a tanulmány vezető szerzője, aki a 2025-ös bizottság munkáját is irányította. Szerinte egyeseknek megelőző kezelés kellhet, de annak intenzitása az egyéni kockázathoz igazodjon.

Kinek jár a gyógyszer

A kutatók abban bíznak, hogy ha az orvosi gyakorlat átveszi az új meghatározást, a drága GLP-1 alapú fogyasztószerek inkább azokhoz jutnak el, akiknél az elhízás már betegséget okoz. Az első szerző, An Pan, a vuhani Huacsung Tudományos és Technológiai Egyetem epidemiológusa szerint az eltérések minden vizsgált országban és etnikai csoportban hasonlók voltak, ezért az új rendszer globális bevezetését javasolják.

Független szakértők ugyanakkor figyelmeztettek, hogy megfigyeléses vizsgálatról van szó, a klinikai adatokat nem minden kohorszban gyűjtötték egységesen, és a tanulmány azt még nem bizonyítja, hogy az új rendszer jobb kezelési eredményekhez vezet. A csapat következő lépésként a diagnosztikai módszerek finomítását és a kezelések hatásának vizsgálatát tervezi.

Korábbi kapcsolódó cikkeink

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.

Login