A vörös haj génjei előretörtek – óriási ókori DNS-kutatás forgatja fel a képletet

A vöröshajúakat sokáig babonák és sztereotípiák kísérték, most viszont a tudomány az ő oldalukra állt: egy, a Nature-ben megjelent, Harvard-központú óriástanulmány kimutatta, hogy a természetes szelekció évezredeken át aktívan kedvezett a vörös haj génjeinek – és a folyamat ma is tart. A kutatást a harvardi genetikus, David Reich vezette; laborja hét évig gyűjtötte és fűzte össze Európa és a Middle East területén élt emberek ókori DNS-szekvenciáit. A csapat több mint 10, 000 újonnan közölt ókori genomot vont be, ezeket korábbi adatokkal és modern genomokkal kombinálva, így közel 16 ezer egyén és 18 ezer év története rajzolódott ki. Reich szerint: This single paper doubles the size of the ancient human DNA literature, vagyis egyetlen tanulmány gyakorlatilag megduplázta az ókori emberi DNS-irodalom méretét. Az eredmények alapvető feltevést borítottak fel az evolúcióbiológiában: korábban ritkának tartották az úgynevezett irányított szelekciót az emberben, most viszont a kutatók több száz ilyen esetet azonosítottak – jóval többet, mint a korábban dokumentált nagyjából húsz. A vörös haj mellett idővel gyakoribbá váltak a világosabb bőrszínhez, a leprával és a HIV-vel szembeni ellenállóképességhez, az alacsonyabb alkoholizmus-kockázathoz, a férfias kopaszodás ritkább előfordulásához, valamint a bipoláris zavar és a skizofrénia alacsonyabb valószínűségéhez köthető génváltozatok is. Ugyanakkor a búzatermesztés elterjedésével párhuzamosan nőtt a lisztérzékenységhez és a Crohn-betegséghez köthető variánsok gyakorisága – egy zavarba ejtő evolúciós „alku”. A korábbi elképzeléssel szemben, miszerint a mezőgazdaság, az orvoslás és a technológia térnyerése után enyhült volna a szelekciós nyomás, ez a munka azt mutatja: az evolúció nem állt meg, csak új nyomáspontokat talált. A vezető szerző, Ali Akbari így fogalmazott: az ókori genomok hatalmas mennyiségével már „közvetlenül nézhetjük, hogyan formálta a szelekció a biológiát”. Reich tömören összegzett: „Ez a munka helyhez és időhöz köti azokat az erőket, amelyek alakítottak minket.” A csapat a következő körben Kelet-Ázsiára és Kelet-Afrikára terjesztené ki a vizsgálatot, új genetikai variánsok után kutatva – olyanok után, amelyek később a betegségek megelőzésében is szerepet kaphatnak. Addig is a vöröshajúak jogosan élvezhetik a pillanatot: a számuk nem csupán látszólag, hanem evolúciós okokból is növekedhet – vagy, ahogy a tanulmány finoman utal rá, a vörös haj együtt utazhatott egy másik, előnyt adó tulajdonsággal is.