AFM perli az UMG-t és a WMG-t az AI-licencek és a kollektív alku megkerülése miatt

A digitális zenepiacon új front nyílt: már nem csak techcégekkel csatáznak a nagy kiadók, hanem saját sessionzenészeikkel is. On June 5, 2026 az AFM (American Federation of Musicians) szövetségi pert nyújtott be Manhattanben a Universal Music Group (UMG) és a Warner Music Group (WMG) ellen, történelmi léptékű munkaügyi konfliktust emlegetve. A szakszervezet azzal vádolja a kiadókat, hogy megkerülték a kollektív alku szabályait, amikor AI-rendszerek tréningjéhez engedélyezték az uniós zenészek közreműködésével készült hangfelvételeket. A háttér: In 2024 a nagyok egyesült erővel perelték be a generatív AI -platformokat, köztük a Sunót és az Udio-t, amiért jogosulatlanul kaparták le a katalógusokat. 2025 végére az UMG és a WMG megegyezett ezekkel a szolgáltatókkal, és olyan licencmegállapodásokat kötött, amelyek lehetővé teszik új AI-motorok betanítását. Az AFM — amely az United States és Kanada területén több tízezer hivatásos hangszerest képvisel — azt állítja, hogy a sessionzenészeket kihagyták a megállapodások hasznából és az elszámolásból. A kereset a New York déli körzetének szövetségi bíróságán arra épít, hogy a kiadók megsértették a Sound Recording Labor Agreement előírásait. Ez a megállapodás részletesen szabályozza, hogyan kell a nagy kiadóknak kezelniük az uniós sessionjátékosok közreműködésével készült felvételeket. A régi „new use” gyakorlat szerint ha egy felvételt eredeti céljától eltérően — például reklámban vagy filmben — hasznosítanak, kötelező az érintett zenészek értesítése és a szabványos díjazás kifizetése, amit az AFM úgynevezett B-űrlapja dokumentál. A per szerint az UMG és a WMG ezt a mechanizmust megkerülve engedélyezte a felvételek AI-tréningben való „új felhasználását”. A beadvány lényege röviden: az AFM azt állítja, hogy az UMG és a WMG kollektív alku megkerülésével licencelte tagjai felvételeit az olyan platformok számára, mint a Suno és az Udio, anélkül, hogy a közreműködő hangszereseket kifizették vagy feltüntették volna. A szakszervezet szerint ez precedenst teremthet a jövőbeli algoritmikus médiamegállapodásoknál, és alapjaiban érinti a sessionzenészek jogait és bevételeit. A kiadók korábbi, Warner Music és más szereplők által vitt szerzői jogi perek után kialkudott AI-licencek iparági mércének számítanak — a mostani per azt teszi mérlegre, hogy mindez miként egyeztethető össze a zenészeket védő kollektív szerződés tételes szabályaival. A bírósági eljárás kimenetele irányt mutathat arra, hogyan kell a „new use” elvet alkalmazni az AI-korszakban, és milyen értesítési, jóváhagyási és díjfizetési kötelezettségek terhelik a kiadókat, ha gépi tanuláshoz engedélyezik a katalógusaikat.