„Harry Potterként” árultak drogot – börtönt kaptak a stájer szakácsok

Harry Potter neve ezúttal nem Roxfortban, hanem egy grazi kábítószerügyben került elő. Két stájer szakács többek között „Harry Potter”, „Harry Potthead” és „Leonardo da Vinci” fedőneveket használt a kommunikációjához, miközben jelentős mennyiségű kábítószer elosztásában vett részt.

Az ügy azonban már túl van azon a ponton, amelyet az eredeti beszámolók még vádiratként ismertettek. A két férfit szeptember elején bíróság elé állították Grazban, és fejenként négy és fél év szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet egyelőre nem jogerős. A tárgyaláson mindketten beismerték a történteket és megbánást tanúsítottak.

A két férfi a szakácsképzés alatt ismerkedett meg egymással. Saját elmondásuk szerint később rendszeres drogfogyasztásuk miatt tartozást halmoztak fel egy kereskedőnél, aki lehetőséget kínált arra, hogy munkával rendezzék az adósságot. Ez a „munka” azonban kábítószerek átvételét, tárolását, adagolását és továbbadását jelentette.

Az egyik férfi főként a beérkező szállítmányok átvételével, átcsomagolásával, nyilvántartásával és továbbadásávalfoglalkozott, míg társa grazi lakását és annak pincéjét biztosította raktárként, illetve maga is részt vett a munkában.

A kapcsolatot és az üzleteket nagyrészt a Zangi üzenetküldő alkalmazáson keresztül szervezték. A valódi nevek helyett itt jelentek meg a feltűnő fedőnevek: Harry Potter mellett Harry Potthead és Leonardo da Vinci is szerepelt a kommunikációban.

A bírósági eljárás során ismertetett adatok szerint a két férfi mindössze körülbelül nyolc hét alatt legalább 2,7 kilogramm kokaint, két kilogramm heroint, 270 gramm Crystal Methet és összesen tíz kilogramm amfetamintjuttatott tovább. A korábbi vádirat emellett mintegy 20 kilogramm cannabist is felsorolt.

A drogok értékesítéséből származó forgalmat a bíróság közel 300 ezer euróra tette. Ehhez képest különösen nagy volt az aránytalanság az eredeti tartozás és a később továbbadott mennyiségek között: a tárgyaláson néhány ezer eurós, nagyjából 3000–4500 eurós adósságról esett szó.

A bíróság szerint a kábítószerek mennyisége az osztrák büntetőjogban releváns határértéket 410-szeresen haladta meg, ezért akár 15 éves szabadságvesztés is kiszabható lett volna. A vádlottak beismerő vallomása és megbánása azonban enyhítő körülményként esett latba, így Andreas Rom bíró mindkét férfit négy és fél évre ítélte.

A történet egyik legfurcsább részlete a „Los Pollos” néven emlegetett amfetamin volt. Az elnevezés nyilvánvalóan a Breaking Bad világát idézi, ahol Gustavo Fring Los Pollos Hermanos gyorsétteremlánca szolgál a drogüzlet egyik fedéseként. A valóság azonban kevésbé filmszerű: az ügyben vizsgált „Los Pollos” anyagról a szakértő azt állapította meg, hogy kifejezetten gyenge minőségű volt.

A tárgyaláson a két szakács szakmája sem maradt szóviccek nélkül. A bíró arra utalt, hogy akár egy jó étteremben is keverhetnének fűszereket, ehelyett kábítószereket adagoltak és csomagoltak. A vádlottak egyike az egész történetet élete hibájának nevezte.

Az esetnek így végül jóval kevésbé meseszerű befejezése lett, mint amit a fedőnevek sugalltak. A „Harry Potter” mögött nem egy különösen kifinomult titkos hálózat, hanem két eladósodott, kábítószer-függőséggel küzdő szakács állt, akik néhány hét alatt olyan mennyiségű drogot mozgattak meg, hogy az ügy többéves börtönbüntetéssel zárult.