15 éves korhatárt hozhat az EU a közösségi médiára és az AI-chatbotokra

Az Európai Unió az eddigi egyik legátfogóbb gyermekvédelmi szabályozását készíti elő az online szolgáltatásokra. A Reuters által megismert bizottsági tervezet szerint 15 éves kor alatt nem lehetne önállóan hozzáférni a közösségi médiához, videómegosztókhoz, AI-chatbotokhoz és online játékplatformokhoz. A szabályozás így többek között a YouTube-hoz hasonló videós szolgáltatásokat és a ChatGPT-típusú AI-rendszereket is érintené. Fontos azonban, hogy egyelőre tervezetről van szó, amelynek részletei még változhatnak. 

A készülő EU Kids Act nem egyszerűen egyetlen korhatárt húzna meg, hanem életkoronként eltérő hozzáférést alakítana ki. A jelenlegi vázlat szerint 15 éves kortól lehetne önálló fiókot létrehozni. A 13–14 évesek szülői felügyelet mellett használhatnának úgynevezett bevezető fiókokat, korlátozott kapcsolattartási lehetőségekkel és szigorú időlimitekkel. A 3–12 éves korosztálynál a szülő kezelné a hozzáférést, és csak magas biztonsági követelményeket teljesítő, gyerekeknek megfelelő szolgáltatások lennének elérhetők. Hároméves kor alatt a javaslat egyáltalán nem engedné az érintett online szolgáltatások használatát.

Ez egy lényeges különbség a ma elterjedt gyakorlathoz képest. Számos közösségi platform jelenleg 13 évnél húzza meg saját minimumkorhatárát, ennek betartása azonban sokszor a felhasználó által megadott születési dátumra épül. Az Európai Bizottság idén áprilisban például előzetesen arra jutott, hogy a Facebook és az Instagram nem tesz eleget annak megakadályozására, hogy 13 év alattiak használják a szolgáltatásokat. A Bizottság szerint a korlátozás egyszerűen megkerülhető hamis születési dátum megadásával. 

A Kids Act ezért a korhatár mellett az életkor tényleges ellenőrzésére is hangsúlyt helyezne. A közösségimédia- és videóplatformoknak új fiók létrehozásakor kellene ellenőrizniük a felhasználó életkorát, míg az online játékoknál már a letöltés előtt szükség lehetne erre. A szolgáltatóknak szülői felügyeleti eszközöket és a káros tartalmak egyszerű bejelentésére szolgáló funkciókat is biztosítaniuk kellene. 

Nem csak az számítana azonban, hogy ki léphet be. A függőséget erősítő dizájnelemek, káros ajánlórendszerek és manipulatív „dark patternek” is célkeresztbe kerülnének. Ez szervesen kapcsolódik az EU már folyamatban lévő fellépéséhez: a Bizottság júliusban előzetesen azt állapította meg, hogy a Facebook és az Instagram egyes megoldásai – köztük az infinite scroll, az autoplay, a push értesítések és az erősen személyre szabott ajánlórendszerek – problémásak lehetnek a Digital Services Act alapján. 

A platformoknak ráadásul felügyeleti díjat is fizetniük kellene, amelyből az új szabályok ellenőrzését és folyamatos hatósági felügyeletét finanszíroznák. A tervezet alapelve szerint a cél nem a gyerekek teljes kizárása a digitális világból, hanem az, hogy fokozatosan kapjanak hozzáférést annak szolgáltatásaihoz, miközben csökken a bántalmazásnak, kizsákmányolásnak és életkoruknak nem megfelelő tartalmaknak való kitettségük. 

Az új irány nem előzmény nélküli. Ursula von der Leyen júliusban, az EU gyermekek online biztonságával foglalkozó szakértői testületének jelentése után már arról beszélt, hogy életkorhoz igazított, fokozatos hozzáférési rendszertkellene kialakítani. A testület munkájához kapcsolódó Eurobarometer-adatok szerint az európai fiatalok tanítási napokon átlagosan 4,5, hétvégén 6,1 órát töltenek online, a serdülők 14 százaléka pedig napi tíz óránál is több képernyőidőről számolt be. 

Az EU ezzel egy szélesebb nemzetközi trendhez csatlakozna, bár az egyes modellek jelentősen eltérnek. Ausztrália 16 éves kor alatt korlátozta a közösségi média használatát, míg Franciaország szintén a 15 éves korhatár irányába mozdult. Az uniós megoldás a jelenlegi tervezet alapján ennél szélesebb szolgáltatási kört érintene, hiszen a közösségi média mellett a videómegosztók, AI-chatbotok és online játékok is bekerültek a szabályozásba. 

A csomagot a tervek szerint Ursula von der Leyen és Henna Virkkunen mutatja be. A bizottsági javaslat ugyanakkor még nem jelent elfogadott uniós jogszabályt: a szöveget a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is meg kell tárgyalni, így a korhatárok, a szolgáltatások pontos köre és az életkor-ellenőrzés technikai szabályai is módosulhatnak. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink

A OneMusic már 2025 őszén foglalkozott azzal, hogy Brüsszel egyre szigorúbban vizsgálja a platformok gyermekvédelmi gyakorlatát. A cikkben már szerepelt az életkor-ellenőrzés, a manipulatív dizájn visszaszorítása és a YouTube, TikTok, valamint más nagy platformok felelőssége – vagyis több olyan kérdés, amely most a Kids Act tervezetében konkrét szabályozássá állhat össze.
Brüsszel szigorít: az EU nyomás alá helyezi a techóriásokat a fiatalok online védelméért – OneMusic

Közvetlenül kapcsolódik a témához a YouTube idei változtatása is: a platform nullaperces Shorts-limitet vezetett be, amellyel a szülők teljesen kikapcsolhatják a rövidvideós feedet a mobilalkalmazásban. A lépés jól mutatja, hogy a képernyőidő és a függőséget erősítő funkciók kezelése már a Kids Act előtt is egyre nagyobb nyomást helyezett a platformokra.
A YouTube-on már teljesen kikapcsolhatók a Shortsok – OneMusic

A nemzetközi előzmények közül Ausztrália szabályozását is bemutattuk: ott 16 év alatt korlátozták a nagy közösségi platformokhoz való hozzáférést, és a szolgáltatókra bízták, hogy megfelelő életkor-ellenőrzési megoldásokat alkalmazzanak.
Ausztrália blokkolja a 16 év alattiakat a közösségi médiában – OneMusic