Fix streamenkénti jogdíjat javasol Bernie Taupin

Jelentősen átalakítaná az amerikai on-demand streaming mechanikai jogdíjainak rendszerét Bernie Taupin és több dalszerzői érdekképviselet. A Copyright Royalty Board előtt futó Phonorecords V eljárásban azt javasolják, hogy 2028-tól minden interaktív stream és korlátozott letöltés után egységesen 0,0030 dollár mechanikai jogdíj járjon, amelyet a 2032-ig tartó ciklus hátralévő éveiben inflációhoz igazítanának.

A javaslat mögött Taupin mellett több fontos szereplő áll. Közös tanúvallomást nyújtott be Rick Carnes, Ashley Irwin és Eddie Schwartz, akik rendre a Songwriters Guild of America, a Society of Composers & Lyricists és a Music Creators North America vezetői. Hasonló álláspontot képvisel Joel Martin, az Eminem-dalokat kezelő Eight Mile Music Companies tulajdonosa, Jeff Price, a Word Collections alapítója, valamint George Johnson dalszerző is.

A közös nevező az egyszerűsítés. A támogatók szerint a jelenlegi, több változóból felépülő mechanikai jogdíjképletek túl bonyolultak, nehezen követhetők, és olyan konstrukciókat tesznek lehetővé, amelyek jelentősen befolyásolhatják a szerzőkhöz eljutó összeget. A 0,003 dolláros fix ráta közvetlenül a lejátszások számához kötné a mechanikai jogdíjat, az éves indexálás pedig az infláció hatását ellensúlyozná.

Taupin érvelésében különösen fontos szerepet kap az átláthatóság és az infláció elleni védelem. A dalszerző szerint egy egyszerűbb rendszer kiszámíthatóbb lenne az alkotóknak, miközben csökkentené annak lehetőségét is, hogy a szolgáltatások előfizetési konstrukcióinak átalakítása önmagában visszavágja a mechanikai jogdíjakat.

Ennek legfontosabb előzménye a Spotify és a Mechanical Licensing Collective közötti bundle-vita. A Spotify a Premium előfizetéseit a zenei streaming és a hangoskönyves hozzáférés kombinációjára hivatkozva csomagként kezdte kezelni. Ennek jelentősége nem pusztán elnevezésbeli: a Phonorecords IV szabályai szerint a bundle-konstrukció más jogdíjszámítást tesz lehetővé, ami csökkentheti a zeneműkiadóknak és dalszerzőknek járó mechanikai összeget.

A Spotify ebben a kérdésben 2025-ben fontos bírósági győzelmet szerzett: a szövetségi bíróság elfogadta, hogy a Premium a Phono IV szabályai alapján megfelelhet a bundle fogalmának. Az MLC közbenső fellebbezési kérelmét 2026 szeptemberében szintén elutasították, bár a módosított per más kérdésekben tovább folytatódik. A Phono V tárgyalásain ezért már nemcsak az a kérdés, helyesen alkalmazta-e a Spotify a régi szabályt, hanem az is, hogy 2028-tól egyáltalán megmaradjon-e olyan képlet, amelyben a csomagolás ekkora hatással lehet a kifizetésekre.

A Phonorecords V két fontos területét érdemes különválasztani. A Subpart B a fizikai hanghordozókra, állandó digitális letöltésekre, csengőhangokra és bizonyos zenei csomagokra vonatkozó díjakkal foglalkozik; erről már külön megállapodási javaslat került a CRB elé, amelyhez a bírák további magyarázatokat kértek. A mostani 0,003 dolláros kezdeményezés ezzel szemben a Subpart C, vagyis az interaktív streaming és a korlátozott letöltések 2028–2032 közötti rendszerét célozza.

A javaslat egyelőre nem elfogadott tarifa, és nem jelenti azt sem, hogy 2028-tól automatikusan minden amerikai stream után 0,3 centet kapnak majd a dalszerzők. Ez az egyik fél által képviselt álláspont a jelenleg is nyitott CRB-eljárásban, amelynek résztvevői között ott van többek között a Spotify, az Apple, az Amazon, a Google, a Pandora, az NMPA, az NSAI, az SGA, a Word Collections, az Eight Mile Music Companies és George Johnson is.

A tét ezért jóval nagyobb egyetlen számnál. A következő hónapokban az dőlhet el, hogy az Egyesült Államok megtartja-e a bevételarányokra, minimumokra és szolgáltatási konstrukciókra épülő összetett streamingképletet, vagy elmozdul egy egyszerűbb, lejátszásonként meghatározott mechanikai díj felé. A végleges Phono V-szabályok 2028 és 2032 között határozzák majd meg az amerikai piac működését.

Kapcsolódó cikkek