Kirámolták a londoni Tola klubot, közösségi gyűjtéssel próbálják megmenteni a helyet

Súlyos betörés érte augusztus 27-én a dél-londoni Tola Peckham klubot, ahonnan a tolvajok mintegy 30 ezer font értékű technikai felszerelést, italkészletet és egyéb eszközöket vittek el. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a klub közlése szerint a biztosítás nem fedezi a veszteségeket, ezért a működtetők The Dance Must Go On címmel közösségi finanszírozási kampányt indítottak a hely talpra állítására.

A Peckhamben működő klubot ráadásul csak az év elején újították fel, így a betörés nem egyszerűen néhány könnyen pótolható eszköz elvesztését jelenti. Eltűnt a teljes DJ-felszerelés, a hangrendszer több eleme és a kasszarendszer a kártyaolvasókkal együtt, emellett több ezer font értékű alkoholt és bárkészletet is elvittek. A behatolás során magában az épületben is jelentős károk keletkeztek.

A Tola első közleményében tömören úgy fogalmazott: „sajnos mindent elvittek”. A hely által közzétett beszámoló szerint a veszteség nagysága miatt nem arról van szó, hogy néhány gyors beszerzéssel vissza lehetne állítani a korábbi működést. A technikai rendszer, a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúra és az épület helyreállítása egyszerre igényel jelentős összeget.

A klub ezért GoFundMe-kampányt indított The Dance Must Go On néven. A gyűjtés oldalán CCTV-felvételekből származó képeket és a betörés után készült fotókat is bemutattak, érzékeltetve a rongálás mértékét. Az 50 ezer fontos célösszegből az első napokban már több mint 7 ezer font összegyűlt, ami azt mutatja, hogy a hely körül kialakult közösség gyorsan reagált a történtekre.

Tom Broadbent társalapító később arról is beszámolt, hogy a biztosító nem vállalja a károk megtérítését. A döntést különösen frusztrálónak nevezte, és hangsúlyozta, hogy a biztosítás egyáltalán nem fedezi a most felmerült költségeket. Egy független klub esetében ez különösen súlyos helyzetet teremt, hiszen az ellopott eszközök pótlása mellett már az átmeneti működés fenntartása is komoly kiadásokkal jár.

Broadbent szerint a Tola az elmúlt években ugyanazokkal a problémákkal küzdött, amelyek számos kisebb brit zenei helyszínt érintettek, ezt a veszteséget azonban már nem tudják saját forrásból egyszerűen elnyelni. A klub működésének fenntartásához ugyanis nem elég új DJ-eszközöket vásárolni: addig is bérelni kell a szükséges technikát, helyre kell állítani az épületet, és a történtek után a biztonsági rendszert is meg kell erősíteni.

A közösségi kampányból befolyó összeget ezért több terület között osztják szét. A DJ-felszerelés és a kasszarendszer pótlása mellett az ideiglenesen bérelt eszközök költségeire, javításokra, biztonsági fejlesztésekre és az általános működési kiadásokra is fordítanak belőle. A Tola bizonyos adományszintekhez különböző támogatói ajándékokat is kapcsolt, az ingyenes klubbelépéstől az italokig, hogy valamennyire viszonozza a közösség segítségét.

A The Dance Must Go On elnevezés ebben az esetben több egyszerű kampányszlogennél. Egy kisebb, független klub számára egy ekkora veszteség könnyen működési válsággá válhat, különösen akkor, ha a biztosítás sem jelent pénzügyi védőhálót. A Tola most lényegében saját közönségére és a londoni klubközösségre támaszkodva próbálja előteremteni azt az összeget, amely nélkül a betörés következményei jóval tovább tarthatnának egy egyszerű technikai kényszerszünetnél.