Google-győzelemmel zárult két AI Overviews-per

Fontos jogi győzelmet szerzett a Google az AI-alapú keresés körüli vitában. Amit P. Mehta amerikai szövetségi bíró szeptember 30-án elutasította a Penske Media Corporation és a Chegg antitröszt-kereseteit, amelyek szerint a Google piaci erejével visszaélve használja fel a kiadók tartalmait az AI Overviews összefoglalókban.

A két vállalat hasonló problémát vetett fel. Állításuk szerint a kiadóknak gyakorlatilag választaniuk kell: engedélyezik, hogy tartalmaikat a Google keresője és AI-funkciói felhasználják, vagy elveszíthetik a keresőből érkező forgalom jelentős részét. Az AI Overviews eközben már magában a találati listában választ adhat a felhasználó kérdésére, így kevesebb oka maradhat arra, hogy átkattintson az eredeti oldalra.

Mehta azonban úgy ítélte meg, hogy az erre épített szövetségi antitröszt-érvek jogilag nem állnak meg. A döntés egyik kulcsa az volt, hogy a felperesek nem tudtak tényleges megállapodást felmutatni, amely szerint a tartalom ingyenes indexeléséért cserébe a Google köteles látogatókat küldeni nekik. A bíró megfogalmazása szerint a kiadóknak legfeljebb erre vonatkozó elvárásuk volt – az elvárás azonban nem megállapodás.

Ez fontos pontosítás a keresetek természetével kapcsolatban is. Bár az ügyek középpontjában szerzői joggal védett tartalmak Google általi felhasználása állt, a szeptember 30-i döntés elsősorban antitröszt-jogi kérdésekről szólt, nem pedig arról, hogy az AI Overviews minden egyes tartalomfelhasználása szerzői jogilag jogszerű-e. A bíróság az állami jogon alapuló jogalap nélküli gazdagodási igényeket sem érdemben döntötte el, hanem a szövetségi követelések kiesése után nem gyakorolt felettük kiegészítő joghatóságot.

A Penske Media különösen fontos szereplő ebben a konfliktusban, hiszen portfóliójába olyan kiadványok tartoznak, mint a Billboard, Variety, Rolling Stone, The Hollywood Reporter, Deadline, IndieWire és Artforum. A Chegg pedig az oktatási és tanulási tartalmak piacán érvelt azzal, hogy a Google AI-funkciói saját oldalán reprodukálhatják azt az információt, amelyért korábban a felhasználóknak a szolgáltatásához kellett ellátogatniuk.

Mehta ugyanakkor nem söpörte félre a kiadók gazdasági problémáját. Döntésében jelezte, hogy nem közömbös az általuk állított károkkal szemben, de az új technológiák által okozott piaci átrendeződések önmagukban nem alakítanak át egy üzleti kapcsolatot antitröszt-jogi jogsértéssé. Ha a jelenlegi szabályok nem adnak megfelelő választ az AI-keresők és a tartalom-előállítók közötti konfliktusra, annak rendezése szerinte elsősorban a jogalkotók feladata.

A döntés azért is figyelemre méltó, mert ugyanaz az Amit Mehta hozta, aki 2024-ben egy másik, az amerikai igazságügyi minisztérium által indított ügyben megállapította, hogy a Google jogellenesen tartott fenn monopóliumot az általános internetes keresés piacán. A mostani ítélet tehát nem abból indul ki, hogy a Google-nak nincs jelentős piaci ereje, hanem abból, hogy a Penske és a Chegg által előadott AI Overviews-elméletek nem teljesítették az antitröszt-keresetek jogi feltételeit.

A mostani elutasítás ráadásul nem feltétlenül jelenti az AI és a kiadók közötti jogvita végét. A bírósági végzések véglegesek és fellebbezhetők, a Penske ügyét pedig előítélet nélkül utasították el. Ennél is fontosabb, hogy a döntés nem oldja meg a tartalomipar alapvető problémáját: miként kapjanak kompenzációt azok az oldalak, amelyek információiból az AI-alapú keresők válaszokat készítenek, miközben egyre kevesebb felhasználó jut el az eredeti forráshoz.